1967. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
189
I J- 14 való ellátás! A lakásosztályokról olyan határozatok mennek ki, hogy üsszeüt a gép, stb. Rengeteg probléma van ezen a területen. & Szóval nagyon türelmetlenek az ügyfele, ami érthető is, és elég sok problémát jelent. A másik megjegyzésem arra vonatkoznék, amit az anyag is felvet, hogy a szövetkezeti lakások vonatkozásában rossz a telepítés, tehát "ahová" a szövetkezeti lakásokat visszük. Nem tudom, mi akadálya lehetne annak, hogy más, jobb helyeken lennének a szövetkezeti lakások. A belső kerületekben akkor sokkal több cserét tudnánk leteonyolitani.''Áfadnának cserébe állami lakást, de nem mennek külső kerületbe. Ha Büdán, és általában kedvezőbb fekvésű helyeken volnának szövetkezeti lakások, akkor a belső kerületekben nagyon sok lakáscserét tudnánk lebonyolítani, nem beszélve arról, hogy aki nem ad le semmit, de kimegy a XVIII. kerületbe, az elég komoly anyagi áldozatot vállal, ugyanakkor a másik 16-32 forintért kap lakást és jobb körülmények közé kerül. Javasolom tehát, vizsgáljuk meg, hogyan lehetne jobb helyeken kijelölni lakásokat szövetkezeti lakásoknak. Akkor sokkal jobban tudnánk velük gazdálkodni, a belső kerületek sokkal több"fiadztatást"tudnának lebonyolítani. .Béré n y i Súhdor*■ A lakásügyi jogszabályok tényleg eléggé áttekinthetetlenek. Nehéz eligazodni bennük. Ha egy-egy lakásjogszabály megjelenik, 3 óv múlva ugyanolyan helyzet áll elő, mert az az alapvető gazdasági viszony, amely a polgárt és az államot egymáshoz köti, ©állandóan fejlődik. Kemény elv- társélc ne ringassák magukat illúziókban. , Hogy hogyan kell értelmezni az egyik vagy a másik szakaszt? Az ÉM-nek is lesznek állásfoglalásai, az ügyészség is ad majd bizonyos irányelveket, és ez mind csak szaporodik, ha uj jogszabály megjelenik. Alapvető probléma, hogy egy ilyen jogszabály ka- / , • zuisztikus legyen+e, tehát olyan, amely Ininden részletkérdést L“ J — I 4 .a. '..*., . ,üzm
