1967. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
159
i 4- 4 Relatíve vlazarrtr 1966-ban az élcltniszc-ei.par és a könnyűipar nagyobb arányú létszámhiánnyal v,ót?ázt<. munkáját, minb a nehézipar. A munkáshiány /tervhez viszonyított/ _ amely a munkáérőgnzdál- kodást egész óven át és azóta is - jellemzi, kedvezőtlenül hatott a munknerőforgalomra. Az állami Iparban 1966-ban a munkásoknak 35 %-a, az állami építőiparban pedig 44 %-a cserélődött* Az állami iparban és méginkább az állami építői árban 196S. valamennyi évnegyedében meglehetősen magas arányú volt a dolgozók elhatározásából történt kilépések aránya. Ez utóbbi a nehéziparban és a könnyűi arban pl. egyetlen negyedévben sem esett 20 % ala, az építőiparban pedig mindig felülmúlta a 40 %-ot. 2./ A főváros népesedési helyzetének, illetve munkaeröforrásának alakulása. Az előbbiekben közöltek áttekintése után elsősorban ©az a kérdés merül fel, hogy 1966-b©an változott-e ós ha igen, miként módosult a főváros munkaerőforrása? Ismeretes, hogy a munkaerőforrás a népesedési viszonyok függvénye. Erre vonat, ozóan pedig szintén tudott dolog, hogy Budapestnek a vidékkel folytatott vándormozgalmából eredő népesség-többlete az utolsó 3 évben már a felét sem érte el annak,amely pl. 1960- ban volt. A népesség száma az 1966. év eleji 1,952,000 főről 1967. elejére 1,968.000 főre gyarapodott. A szaporulat tehát 16.000 fő, ugyanannyi, mint az 1965. esztendőben volt. A munkáérőgazdálkodás szempontjából a munkaképes korúak rétege bir a legnagyobb jelentőséggel. Szamuk növekedési üteme 1964. óta lényegében megegyezett a teljes népesség fejlődési ütemével, j Ennek az a magyarázata, hogy ebben az időben sem a vándorlási nyereség tömegében, sem a munkaképes korba lépő és onnan kilépő korosztályok számúban.egyik évről a másikra különösebb v ©Ltozás nem volt tapasztalható. L — tói ! * * -■ *» + Bp
