1966. július 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

15

bizonyítási eszközökkel, amelyek az ügyek bonyolultságától függően a megnyugtató elbíráláshoz ezükségesek. Az ügyfele­ket, a tanukat általában ezükség szorint meghallgatják és a határozatok megalapozottsága érdekében széles körbon igény­lik a társosztályok szakvéleményét is. Alapos a tényállás tisztázása az Oktatási osztályon belül a gyámhatósági ügyintézésben, valamint a KÖJÁL hatósági tevé­kenységében. Szakigazgatási szervenként váltakozóan azonban a Törvény idevonatkozó rendelkezései nem minden osetben ér­vényesülnek maradéktalanul. Ezzel kapcsolatosan a leggyakrab­ban jelentkező hibák a következőkben foglalhatók össze: a./ A Törvény 17.§,/3/ bekezdése alapján az ügyfélhez intézett felhivás nem minden esetben tartalmazza a felhivás telje­sítésének határidejét, de azt a figyelmeztetést sem, hogy a felhiváE nem teljesitése esetén az államigazgatási szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Ennek következ­tében többször szüksége:: a felhivás megismétlése. Ez az ügy­intézés elhúzódását okozza, ami az ellenérdekű ügyfél jog­érdekeit is sértheti. A törvényi rendelkezés helytelen alkalmazását tükrözi visz- sza, hogy a szakigazgatási szervek az ügyfelet adatkiegé- szitésre hivják fel olyan esetben is, amikor a szükséges adat a társ szol: igazg atá;; i szervtől közvetlenül is besze­rezhető volna. b./ A holyszini szemle fogalomkörébe sorolhatók az oktatási-, egészségügyi szakágazatban.a környezettanulmányok, a la­kásügyi szakágazatban az u.n. adatfelvételi lapok, az adó­ügyi igazgatás pénzügyi vizsgálatai, az épitésügyi igaz­gatás műszaki jellegű szemléi. A szemle a tényállás tisztázásának egyik legfontosabb esz­köze. Megállapioásunlc szerint: azonban a holyszini szemlék móg nem kapnak kellő súlyt a hatósági eljárásban. Gyak­ran - főként a nagy ügyiratforgalomra és loterhelésre I i- 2 ­»

Next

/
Oldalképek
Tartalom