1966. június 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

117

I

I

%

máinak a megoldására ia tervet kell kidolgozni.

Azt hiszem, hogy nagyon helyén való Aczél elvtárs- nak az a megállapítása, hogy azonos súllyal kell kezelni a külső kerületeket a járási viszonyokkal^ és örülök annak, hogy ez elhangzott.

Hogy vállalják-e az orvosok a körzeti orvosi munkát? Általában igen, igaza van azonban Sarlós elvtársnak a külső körzetekre vonatkozólag, mert van egy általános törekvés arra, hogy a külső kerületekből a belső kerületekbe kerüljenek. A belső kerületekben valóban nincs probléma, a peremkerületekben azonban gondjaink vannak: ezt meg kell mondanom. Nyilvánvalóan szerepet játszanak benne a rendkivül nagy munkanehézségek, amelyeket az orvosok megitéUése szerint nem kompénzál a mellókkereseti lehetőség sem.

Ami egyébként a körzeti orvosi munka szervezetét illeti, hogy tudniillik nagyon sokféle tevékenységet kell folytat- niok: valóban igy van, ez azonban nemcsak anyagi és szervezeti kérdés, hanem az orvosok szemléletének a kérdése is. Úgy gondolom, hogy azzal a szervezeti formával, amelyet javasolunk,- az egységes belgyógyászati szakellátás megszervezése - amelyben benne van a kórházi belgyógyászati osztály, a csoportvezető főorvos, az üzem* és a körzet, amelyet éppen csak érintettünk, de nera súlyának megfelelően, szervezeti feltételeit teremtjük rneg a jobb munkának, a feltételek könnyebb voltának. Vele párhuzamosan azonban az orvosok nevelési el is nagyon 30kat kell foglalkoznunk, még pedig nemcsak a körzeti orvosokéval, hanem legalább annyira a kórházi orvosokéval ia azért, hogy ez a teher necnak a körzeti orvosok vállát nyomja, hanem az egységes belgyógyászati ellátás egészét érintse. A terhek megosztása ugyanis sokmindent levenne a körzeti orvosok válláréi.

Egyetértek Aczél elvtárssal abban Í3, hogy nagyobb minőségi követelményekkel kell fellépni, de csak ott, ahol a feltételek is megvannak hozzá. Vannak még kerületek és nagy körzeti kerületek, ahol ilyen igényekkel ma még nem lehet fellépnünk, ezeken a területeken tehát a gondozási munka intenzitását 3em igenyelhetjük úgy, mint qás körzetekben.

tólta I _ t- 12 -