1966. május 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

80

i

fi

2

szintet ágazatonként vizsgálva az alábbi képet kapjuk:

1964.évi 1965.évi Romlás Javulás

ipar 93.8 % 94;3 % 0.5 %

Épitőipar 85;6 " 85.1 " *- 0.5 %

Közlekedés 98;9 " 99;1 " 0.2 «

Egyéb ágazat 96.2 " 96.0 " — 0,2 "

Együtt: 94.4 % 94;6 % 0,2 % *Kereskedelem 98.1 " 97.8 " — 0,3 "

Tanáos: 96.8 % 96.7 % — 0.1 %

I

Az ipari ágazat 0.5 %-os költségszint növekedése teljes egészében a január 1-i hatállyal bevezetett eszközlekötési járulék következménye, Költségszinten belül az anyagköltség növekedését ugyanis a bérköltségek az egyéb költségek csökkenése és a megtérülések emelkedése ellensúlyozta, igy a termelést lényegében változatlan költségszinttel oldották meg. Az építőipar kültségszintjenek 0,5 %-os Javulása a jobb munkaszervezés, a bérügyi intézkedések és a takarékosabb gazdálkodás eredménye, melynek értékét növeli az a körül- ' mény is,^hogy a bevezetett eszközlekötés! járulék 1.2 %-os költségnövelő hatását a többi költségeknél elért megtakarítások teljes mértékben ellensúlyozták, A közlekedési ágazat költségszintje 0,2 %-kal emelkedett* elsősorban az anyagfelhasználás 1,3 Yos növekedése következtében, melyet a bérügyi és egyéb intézkedések megtakarításai teljes mértékben ellensúlyozni nem tudtak. Az a- nyagfelhasználás emelkedése döntően a Budapesti Helyi Érdekű Vasút motorkocsi gyártásával és az Autótaxi Vállalat saját benzinkútjai- nak bezárásával függ össze,

At egyéb ágazat költségszint javulása döntően a munkabérköltsóg csökkenéséből származik, melynek 0.6 %*-oa megtakarítása kiegyenlítette az anyagköltség emelkedését is.

Ae ipar- épitőipar, közlekedés és szolgáltató vállalatok együttes költsógszintje 0.2 %-kal emelkedett, figyelcmbevéve azonban, hogy az eszközlekotósi járulék bevezetése 0;3 % költségemelkedést jelentett, a vállalatok az előző évnél 0.1 %-kal alacsonyabb költség- szinttel látták el termolósi- szolgáltatási feladatukat,

A kereskedelmi ágazat az előző évhez viszonyítva 0.3 %-kal alacsonyabb költségszint mellett látta el áruforgalmi feladatát. A megtakaritá3 az árrés emelkedéséből, a kereskedelmi ráfordítások ás a forgalmi adó csökkenéséből származik.

A költségszint kedvező alakulása, valamint a termelési és áruforgalmi feladatok túlteljesítése következtében a vállalatok jövedelmezősége tanácsi szinten kedvezően alakult. Az év folyamán a vállalatok * közel 107.5 millió Pt tervezett veszteségtérítés mellett - 1,034.2 millió Ft nettó nyereséget értekei, mely az előző óv eredményénél 121,4 millió Ft-tal magasabb. Ez a körül-*- mény azért is jelentős, mert a bázisidőszak eredményét az 1965. január 1-i ár- ós forgalmi adó változások ós az ipari- épitőipari

I * :p