1966. március 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
33
jelenség az egyes negyedévek közötti nagymérvű program áthúzódás# A Műszerkészítő és Javító Vállalatnál n gyártás programozását megfelelő olőkészités, felmérés nélkül a. ncglcvő“rundelés állomány alapján eszközük. A program előírások megalapozatLanok. a kiadttt programok kb. 6o-7o %-a, döntően anyaghiány miatt ne m kerül legyártásra, A Vasipari Vállalatnál a tényleges "termelő kapacitás ismeretének hiányára, túlvállalásokra s a szükséges kooperáció hiányára visszavezetne tő szervezetlenség folytán a termelési feladatok jelentős lemaradása kövotke- x zett be. A Fov.Cipőipari Vállalat -ál a szervezetlenség gátolta a termelést c3 rontotta a termelékenységet. 1965.1.félévben 8.8eo álló órát számoltak cl, ugyanakkor 3.8oc túlóra, is felmerült. Az ilyun termelés nem gazdaságos."Az 1964.évi átszervezéssel létrejött Ruhaipari Vállalatnál a rendelés vállalás több esetben non kulid ga adóssággal történt, Ez különösen azért súlyos, •. rt a vizs ált időszakban jelentős késedelmi és meghiúsulási kötbérei, merültek fel. A termelési gépkapacitás kihasználás e ?yes vállalatoknál javult. Több vállálHflál azenbtn jelentős gépálíási idők merültek fel. A Patyolat Vállalatnál a vegytisztító üzemekben gépmeghibásodáaok miatt sok az állásidő. Mig a mosodák •■•épkihasználása 8e-95 %, addia o mutató a vegytisztító üzemeknél a 75 %-ot sem érte cl. A Főv .Sütőipar i Vállalatnál a. javítás miatti gépkocsi kiesés az olőző évi 16 %-ról„8.5 %-ra csökkent. Az elért eredmény mellett azonban hiba, hogy a gépkocsi javítások egy része csupán látszólagosan történik mer,. Hasonló a helyzet a fődarab felújításoknál, ill, csűröknél is. A beszerzett sütőipari .épek egy részének üzembe hely vizes ü késedelmesen történt ne.j. Az 1965.évi ellenőrzések a készletük tárolását, n raktári rendet általában kielégítőnek találták, jóllehet a raktár tér cléotelansége a legtöbb vállalatnál nehezse ’eki ; eke2. A vállalatok rendszeresen foglalkoznak az immobil és felesleges készletek feltárásával. Az iav feltúrt készletek egy rcsáo kirábbí íhdekulhtlhn beszerzésükből adódik, azonban több olyan - o vállalatoktól füg-útion - tényező merült fel a vizsgált időszakban, n«,ly a kész let ner mák betartását és a raktárkészletek csökkentését hátráltatta. Pl. nehezen beszerezhető importanyaguk szükséaszorii készletezése. Egyes vállalatok anyagellátási nehézségekkel küzdöttek. A Főv.Ruhaipari Vállalatnál az •'lap- és kellékanyag hiány egyrészt termelés kiesést, másrészt naruafulütti- séaet okozott, mivel a betervezett 0yártást ne ni tudták elkezdeni, illotvo a befejezetlen termelést nem tudták készre gyártani. Az anyagf01h”sznáPta■ kat nem minden vállalatnál kisérték figyelőmmel es agtüllépesek'okát gyakran nem vizsgálták ki. Pl. a Patyolat Vállalatnál az indokolatlanul magas oldó- cs mosószer felhasználások esetében lefolytatott kivizsgálás gyakran csupán látszólagos volt, de előfordult az is, hogy a többiéti 0Ihas zn: lus okát egyáltalán nem vizsgálták, a tnchl gaethyleü fajla.es fullr sználáscnak növekedése 1965.1-III.n. évben 359 mFt többletköltséget •okozott a vállalatnál, A bér- és munkaü yi előír ás,]: betartásának J.lunőrzésőnól főként a noYmákarba'ntárt-.'.sí feladatok ellátása esett kifogás a 1-. több vállalatnál. A munkanap felvételek több esetben nőm voltak szakszerűek. A Főv.Foto Vállalat egyes részlo* cinéi a normát non időméréssel, hanem mechanikusan 2o % ni feszítéssel rendezték, A Patyolat Vállalatnál nem érintett a normnrendezés olyan üzemeket, ahol hónapokon keresztül 116-125 %-os teljesítményt értek el a dolgozók. Több vállalatnál a munkanap felvételek gyn!: rlnti eredménye "nem realizálódott, f I I tf- 29 I JO
