1966. március 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
22
\- 15 Szántó Kovács János utcai központi sebészeti ambulancia, több kerületben /V., XIV., XVIII., XX./ pedig bővítésre került a szakorvosi rendelőintézet. A tervidőszak alatt került bevezetésre az egységes belgyógyászati, csecsemő-gyermek, valamint szülészeti-nőgyógyászati ellátás, s a körzeti orvosi hálózatban megvalósult az idült betegségben szenvedők gondozása is. A házi betegápoló szolgálat keretében a körzeti .ápolónők létszáma megháromszorozódott /1965-ben 398 fő/. A felnőtt betegek számára szervezett orvosi körzetek száma 3-mal, 735-re emelkedett, s egy körzethez 1965. végén átlagosan 2240 felnőtt lakos tartozott. A körzeti orv.sok leterheltségét csökkentette a g.y orme ks z akor vo soknak körzeti orvosi munkára való beállítása. A 15 éven aluliak részére tervezett gyermekorvosi körzetek száma a tervidőszak végén 221 volt, A ko rí lázi ágyak száma a tervidőszak alatt a tanácsi kórházakban több mint 5^0-zal emelkedett ugyan, ez azonban az egyéb szervekhez tartozó ágyak számának csökkentése miatt fővárosi szinten csak lényegtelen emelkedést jelentett, A 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma igy 5 év alatt 144-ről 136-ra csökkent. A budapesti ágyszámarány értéke- lésénél figyelembe kell venni, hogy az általános ágyakon, melyek a tbc-, elme- beüegotthoni és szanatóriumi ágyakat nem tartalmazzák, a klinikákon ós az országos gyógyintézetekben ápolt betegek harmadrésze, a tanácsi kórházak!'; pedig a betegek közel egynegyede vidéki. Különösen a belgyógyászati, ideg- és elmegyógyászati, or- topádiai és urológiai osztályokon túlzottan magos az ágykihasználás. Ezért a kórházi ágyak számának növelése a harmadik 5 éves tervidőszak egészségügyi fejlesztésének legfontosabb feladata. 1141/FM. i ' te L----------------------------------------------------------------------------------------i "* ' - -mm
