1966. január 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

29

I

j

fi

F

Költészetében domináns szerepet k p a munka, a gép, a nagyüzemi termelés.,

Lehet rez.JtrkLtászet ? •- J.ói közül© így felel, nekik j

so lehet-e költészet a gépekkel csinált s technikával formált s bonyolított világ ?

Mi benne a szépség, s maradandó örök ?

Tán a szerkezetek s hajtó áramkörök merész szövetsége, vagy ahogy az anyag tulajdonságai sorra kibomlanak.,

"A gyár is költészeti"

"ot# s a technológiákban legalább annyi hasznos értelmessóg élteti tovább uj létformánkat, mint a lányok csókjáról ihletett szonettek és rapszódiák..,"

Szerkesztőségben c0 versében irja: "Pest úgy fogadott, mint parasztot, ki bárgyú s véletlen közéjük rándult." De ez a fogadás csupán a hivatalos főváros részéről, történt így# Az egykori gulyásbojtár, mint könyvkötő, osztályostársai körében otthonra lel, s számos versében fejezi ki a pesti proletárok érzés- és gondolatvilágát, megváltozott életüket /Vidám vásár a XX# kerületben, Kéretlen tudósítás. Méltók hirre, becsülésre, Nemcsak tanú vagyok stb0/

Valóban, nemcsak tanú ő, "nemcsak kortárs e naptíkban", hanem "gondos része- se"is az itt folyó munkának©

Ho K É P ZQMÜVÉSZET

1©/ Kis s_ I s t v a n szobrászművésznek a gellérthegyi Jubileumi Parkban felállított "Budapest" cimü domborművűért /Munkácsy dij Ill.fokozat.

1954c. Munkácsy dij I# fokozat. 1962./

A kerttervezők és képzőművészek által közösen megkomponált park képzőművészeti alkotásai közül tartalmi mondanivalójával kiomelkedik Kiss t István alkotása-, A haraszti mészkőből faragott 18 m -es dombormű a park

középső teraszának támfalába épült bec A mii a főváros lakosságának állít szép emléket, a pesti emberok felszabadulás előtti ós utáni életét ábrázolja jclképsze.cücn© A relief két képsorát a művész szellemes - hfa'”' ' 5 '

| /3 |

I . ff «*»