1965. október 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
284
- 37 - i műszakilag olyan állapotban vannak, hogy nem lakhatók. Vélené- nyemszerint 35 ezer lakás esetében a 14.5 szífezalékoB szanálás nem magas. Kissé megdöbbent igyan a 14.5 százalékos arány, de ha bárhol külső területen akarom fokozni a lakásépítés! ütemet, akkor egy másik mutatószám emelkedik. Ha Pesthidegkuton akarok épiteni, akkor neg teli oldani a csatornázás, a közmüvesités, a közlekedés kérdését. Köztudomású dolog, hogy a főváros annakidején a kelenföldi lakótelepet puffer-területként fogadta el, és nem úgy, ho;"y egyszerre építsen fel ott 7.500 lakást magasépítés! költséggel. A békásmegyeri területet, anely mindenféle szempontból kedvező volt, azért nem fogadtákel,«ert a Tervhivatal nem adott hitelkeretet sem a szanálási, nem a közlekedési problémák megoldására. Akár az egyik inunkat vágjuk le, akár a másikat, mindegyik fáj. Igaz, hogy lakásokat bontani akkor, amikor kevés van, rossz dolog. Itt 5.000 lakás lebontása szerepel, de még ezen kívül is kell bontani, mert különben összefognak dőlni ezek a házak. Ha valaki ki megy Újpestre, garantálom, hogy arra a megállapításra fog jutni, hogy jónéhány olyan ház van, amely még a szanálás végrehaj tana előtt összefog dőlni. 35 ezer lakás építését tervezzük, azonban a III. ötéves tervben nincsen e- nyi lakás biztositva a főváros részére. Úgy néz ki, hogyöinyit tudunk is épiteni, és ennyi nagyon is kellene, hiszen az igényeket figyelembe véve ez nem nagy lakásszám. Sajnos, úgy látszik, hogy a lehetőségeink ez alatt lesznek. Még mindig módunk lesz úgy irányítani a beruházást, hogy a nagy szanálást igénylő területek elmaradjanak. A Józsefvárostérdését a pártbizottságokon megvitatták a lakossággal. Nem tudom, hogy milyen mértékű lesz az a lakásszám, amit itt lefognak emelni. Úgy látom, hogyané nem túlságosan nagy lakásszám van tervezve ide sem. ■ I •
