1965. október 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

35

Megállapitottuk, hogy ezek a vállalatok általában helyesen oldották meg a létszámcsökkentéssel kapcsolatos feladatokat, továbbá, hogy i- gen helyesen, fokozottabb mértékben alkalmazzák n kártérítés 6a a fe­gyelmezés eszközeit. Különösen jó eredményeket értek el ezen a téren a kereskedelmi és a közlekedési vállalatok, viszont nehezebb a hely­zet a tanácsi építőiparban, ahol is a munkaerővándorlás, a károkozás és a fegyelmezetlenség a konjunkturális helyzet miatt még ma sem szűnt meg. Megállapítható az is, hogy a termelőszövetkezetek, de különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a munkajog alkalmazása terén még nem mindég járnak el helyesen, sok esetben a munkajogi szabályokat'Vfi- gyelnen kivül hagyva intézkednek alkalmazottaikkal szemben. Szükségesnek tartjuk, hogy az egyes szakigazgatási szervek a felügye­letük alá tartozó vállalatoknál, szövetkezeteknél érjék el, hogy a munkaügyekkel foglalkozó dolgozók a vonatkozó jogszabályokat és az azokkal kapcsolatos gyakorlatot alaposabban megismerjék és azokat mindenkor helyesen alkalmazzák. Fokozottabban kellene támaszkodni a vállalati jogtanácsosokra, szaktudásúiéra mert ezáltal sok törvénysér­tést mór az alapintézkedésele során el lehetne kerülni. Érdekes megvizsgálni, hogy az általunk letárgyalt munkaügyi viták i- paráganként hogyan oszlanak meg. Tény, hogy az egyes iparágakból beérkező viták száma általában meg­egyezik aránylagosan a szakma fővárosi dolgozóinak létszámával, ez a jelenség azonban nem kizárólagos. így például, bár lényegesen több vas­as fémipari dolgozó működik a főváros területén, mint közlekedési dol­gozó mégis az utóbbi iparágban aránytalanul több munka.gyi vita for­dul elő és lényegében ez a helyzet a kereskedelemnél is. Mindkét vonat­kozásban magyarázatot adnak a társadalmi tulajdon megvédésére és a munkafegyelem megszilárdítására vonatkozóan az előbbiekben elmondot­tak. Ugyanakkor viszont megállapítható az is, hogy például a közalkal­mazotti dolgozóknál lényegesen kisebb a munkaügyi viták száma létszá­muk arányához képest. Meg kell még említeni, hogy jelentősen emelkedett ügyforgalmunk a me­zőgazdasági és a helyiipari dolgozók vonatkozásában, mivel a módosí­tott Munka Törvénykönyv, szerint - mint említettük - a mezőgazdasági és a kisipari szövetkezetek munkaviszonyban álló alkalmazottainak mun­kaügyi vitáiban is a munkaügyi döntőbizottságok járnak cl. Ügyforgalmunk értékelésénél, beszélni kell azokról a nehézségekről, amelyek az I. fokú munkaügyi döntőbizottságok munkájának hiányosságai­ból hárulnak reánk. ! * i J I-5-

Next

/
Oldalképek
Tartalom