1965. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

30

•jHfc-í- r-. ..' — v;-r- , ,.rrr. ........ .......... ...... .... 1 i- 6 ­gári ner érkezett a kerületi bíróságokhoz. Emelkedik azonban a kisajátitási kártalanitási és a házassági bontóperok száma. A folyo és a megelőző év azonos időszakát összehasonlítva, 217, illetőleg 381 volt a kisajátitási kártalanitási perek száma, és 5493, illetőleg 5625 házasság felbontására irányuló kereset érkezett bíróságainkhoz, A lakáskiüritési perek száma csökkont /I6677I429/. Valószínűen közrejátszanak ebben a kiürítésre kö­telező Ítéletek végrehajtásának közismert akadályai. A gyer­mektartási perek száma nem mutat lényeges változást /1964.Í. félév: 3793, 1965.I.félév:3750/. A büntető jogalkalmazás jogpolitkai elvei azt teszik kö­telességévé minden bíróságnak, hogy a bűncselekmények elköve­tőinek megfelelő felelősségre vonásával egyaránt mozdítsa elő a bűnözés általános megelőzését és az elkövetőnek ujabb bűn­cselekményektől való visszatartását. Viszont a büntetőjogi felelősségre vonás csakis a szocialista törvényesség szigorú érvényesítésével történhetik meg. Ezért a jogpolitikai elvek hangsúlyozzák,hogy alaptalanul senki ellen nem indulhat, il­letőleg - ha a nyomozás befejeződött és ez ügyész vádat is e- melt - nem folytatódhat!}: büntető eljárás; a bíróságnak a tár­gyaláson mind a vádlott torhéro, mind a javára szóló valamennyi bizonyítékot mérlegelnie kell döntés előtt; a vádlottnak az eljárásban érvényesíthető jogaira kioktatása útján, a törvény­szabta esetekben védő kirendelésével biztosítani kell a vád­lott részére a védekezés lehetőségét. A bíróság munkájában irányadó legfontosabb jogpolitikai elv, hogy a büntetőjogi felelősségrevonásnál a szükséges intézkedés­nek, (illetőleg a kiszabandó büntetés nemének és mértékének megválasztásánál mindig különbséget kell tenni a vádlottak kö­zött az elkövetett bűncselekménynek és az elkövető személyének a társadalomra veszélyessége mérve szerint. A törvény szigorát - általában hosszabb és végrehajtásra kerülő szabadságvesztést - kell alkalmazni a súlyos bűncselekményt elkövetőkkel, a vissza­esőkkel, a társadalmi együttélés szabályaival konokul szembe« helyezkedőkkel, a garázda, élősdi elemekkel szemben. Viszont elsősorban nevelő jellegű intézkedést koll tenni, illetőleg i- lyen büntetést kiszabni azokkal szemben, akik a bűncselek­mény elkövetéséig becsületes életmódot folytattak, bűncselek­ményük súlya csekély, s személyükben megvan a biztosíték arra, hogy nevelő jellegű intézkedéssel vagy ilyen büntetés /pénz- büntetés, javitó-novelo munka, próbaidőre felfüggesztett sza­badságvesztés/ alkalmazásával is vissza lehet őket tartani u- jabb bűncselekmény elkövetésétől. A bíróság elé állított vádlottaknak mintegy 10 %-a ügyében bíróságaink a büntetőeljárást megszüntetik, illetőleg felmentő ítéletet hoznak, mivel a vádlott a terhére rótt bünc. eleleményt nem követte el, illetőleg - ez a gyakoribb esőt - az, hogy a bűntettet ő követte el, a tárgyaláson nem bizonyosodott be. Bíróságaink tehát gondosan ügyelnek arra, hogy.a kellően meg nem alapozott büntetődjárás ne folytatódjék, ártatlan embert ne Ítéljenek el, illetőleg a büntetőjogi felelősségre­róo * 0 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom