1965. április 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

5

i

I

i

y- 3 öaszefoplclvc a_ j;c_:;ült uthálóz :tán©!: jellemzés ét; _ a f - jl..szt ás Toly o ma t at~T el: i nTve' T*£féPi g "/Tel: c rl c -t c I e > Ffvot c lévcT/spont án" minden műszaki meglapozotté ág nélkül jött létre, sőt o rendezetlenség hi nyé~ ben ez utak állaga romlott. A felszabadul .st követő időszakban - c már korábban is - rendkívül sürün beépített t rület - zömében bérből és fizetésből élő - lakói egyre fokozódó éle seggel követelték c városias településnek megfelelő útviszonyok kialakítását.

Végső soron ez ut - és j óerdrviszony jav: t ás ének kérdése Kispc.t lakosságé Téll/a" leguYnVoááToYaolit'lkai Yardé Tsc vuTtl

I.

Az MSZMP VII. Kongresszusának ir .nyelveiből? és az 1953. évi tcnúcsválaszt ás során elemi erővel megnyilvánuló igényekből adódóan az MSZMP Budapest XIX.kerül .ti 3paottsaga 4- fő kérdésre hivta fel c kerületi Tanácqbin dolgozó kommunisták figyelmét:

1;/ oz ut- és járdaépítés fokozása,

2;/ a lakásépítés beindítása,

3./ a kulturális, oktatási intézmények fejlesztése, bővítése,

4-,/ az áruellátás javítása, fokozása.

Ennek alapján c kerületi Tanács a tanácstagi beszámolókon, a külön c célból szervezett kisgyüléseken a lakosság ncgyrószénck bevonásával alakította lei az égető problomc mielőbbi megoldás Inak tervét. A hangulat azonnali megoldások t követelt, azonban a 1 hot őségek közel sem biztosították a több évtizedes cl;: redottság felszámolását. Ezért cgi- táoiónk főbb irányát - leh tőségeink széleskörű ismertetése mellett - o lakosság társadalmi segítségének megnyerése képezte. A szeml.létformái ás sikerét bizonyítja, hogy c fejlesztés irányelveit meghatározó tanácsülésen egyhangúan foglalt állást a Tanács abban a kérdésben, hogy a járda és útfejlesztés sorrendjét a szükségesség mellett az is meghaté- rozs$. hogy a lakosság mennyiben járul hozza az adott helyen társadalmi munkájával c fejlesztéshez. A széleskörű előkészítés alapján az Építési és Közlekedési Állandó Bizotts .g és az Épitési és Közlekedési Osztály által készített távlati fejlesztési tervnek m.gfclclően utasította a Tanács o Végrehajtó Bizottságot, hogy évenként 5 km rendezetlen földút járh tóvá tételét és lo km gyalogjáró szilárdburkolattal való ellát árat biztosítsa. Az ezt követő időszakban a kerületi útkarbantartás q következő módon történt;

o./ Állami v.röböl vállalati utón végzett útfelújítás /.7 c la. r le tclc- pT mclcacTam(UtaT~TvtTicngsrTosU7, valamint útfejlesztés, néhány meglévő kiépített ut magasabbrendü pormentes szilárd burkolatú úttá való átépítése. /Kerül ti hitelforrásból és a Fővárosi Tanács útfelújítási hitelforrásából*/

b./ A ködpozpatási sz rvezet központi elvek alapján 196o.óv végén ETztósltott To~-3o'To‘~5oTpozó létszámot /utlc rbentartásre/ szolgálati idő szeríhtT' ocszröéY VorJzussclV i'z;k TeY-űi. tr~'T7tt volna a földutak és a nem főútvonal jellege kiépített utak karbantartása, Azonban az alacsony bérezés miatt /

800-850 Ft/hó/ a munkálatok t még névlegesen sem lehetett elvégeztetni, mivel a biztosított létszám 4-0 %-os-betöltése is csak 50-55 éven felüli dolgozókkal volt lehetséges,

J I

* ' **