1965. április 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
3
1 Budapest Főváros XIX, Kér tanácsának Vég.eha.ltó Bizottságau * .... .......... “ ~ I A jelentéit a Tanács Épi'.ési és Köz- Tárgy: Jelentés a aIK kér® Xetcedési Állandó Bizottsága megtár- Tanács saját erőeői gyaita és elfogadta. A Tanács Vég - végzett útfelújítási rehajtó Bizottsága 52/1965.sz* ha- és aszfaltgyalogjáró tározatával elfogadta, épitési tevékenyséMegbeszélve: a Főv.Tanács VB, Közié- géről. kedési Igazgatósáéival. TISZTELT VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG! Budapest XIX*Kerület Kialakulása a múlt század végen Kezdődött,gyér TéTépulesseT á'HaYar£“e rcfcTmellet"fc‘i területen, a Határ-csárda Környékén az Üllői-út mentén. Fejlődését meggyorsította az a ezereprmelyet Kiepest a főváros fejlődésében, mint annaK aránylag Könnyen megközelíthető peremvárosa betöltött. Központi része oz üllői út menten, a Kossuth téren alakult ki. E köré települt a kulturális és kereskedelmi központ is. Kispest nagy részének felparcellázásával kialakult az úthálózat is, amely az Üllői útra és Ady Endre útra /volt Sárkány utca/ nagyjából derékszögben ceatlakozik. Budapest fejlődő ipara a múlt szazad utolsó évtizedeiben nagy arányú szívóhatást gyakorolt a vidék lakosságára. Az ilyen módon megszaporodott munkásság lakásigényeinek kielégítésére elsősorban a kistőkések vállalkoztak, cicik aranylag olcsón megszerezhető és kisméretű telkeken, olcsó, bontásból származó építőanyagokkal, minél alacsonyabb tőkebefektetéssel igyekeztek Kielégíteni a lakásépítkezésre vonatkozó /nagyság, szobászára/ igényeket. Az igy kialakított lakások egy-két helyiségből állottak, alapterületűk l5-3o nf között mozgott, az épitési költség lo-l5 évi lák- bcrjövedelemből megtérült, ami rondkivül jövedelmezővé tette a kis- tőkés számára a tőkebefektetést. A kerületi lakásépítkezések másik jelentős része azon Kisjövedelmű dolgozni; építkezéseiből adódott, akiknek jórésze a magas belső kerületi lakásbérűk miatt. más része a saját ház és kert varázsának nem tudott ci.lentállni és saját munkájával minimális eszközökkel épitette fel rendkivül szerény, a kis- tőkések által épitett lakásokkal azonos színvonalú lakását. /Mindezt jellemzi, hogy a kerület össz lakásállományának közel 5o %-n 2o if-n'l kisebb alapterülettol rendelkezik és - szoba-ifonyhás - minden mellékhelyiség nélkül épült./ A közel 9 kif terület felparcellázásával kialakultak r.z utak is. A tclkch eladásából származó haszon növelése erdőkében az útszelessé- geket a lehető legminimálisabbra alakították ki, az ugyancsak kisméretű telkek mellett. A kispesti utak teljes szélessége átlagban alig haladja .meg a io-12 métert, de előfordul lo méternél kevesebb is. így az úttestek átlag-szélessége 5,5o-6,5o méter között mozog# Az utak és parcellázás kialakítása nem ment tovább a telkei kitűzésénél, igy n telkek bekerítése és beépítése során a használattól függően minden alakítás és formálás né.’ cül Jöttek létre az utak. A fejlődés , során Kispest megyei jogú várossá nőtte ki magát és ebben az időben ‘ került sor néhány útvonal szilárd burkolattal történő ellátására is. Az útállomány 1953-tól. 196o-ig a következőképen alakult: az össz úthálózat 111,5 Km, ebből rendezett /szilárd és kavicsolt/ 73,5 km, rendczotion^3l*4 km. Az utak minősége és jelenlegi állapota igen változó megoszlást mutat: az össz úthálózati hosszból szilárd 46,2 %, kavicsolt 27. rendezetlen 20 %. /Részletezést lásd 1. és 3,ez, meilékietben,/ jm * T» t- - 1 ——
