1965. április 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
15
w i \kórházakra. Jelentős mértékben gátolta a területi nunkn kibontako- '* „.zását vezetőink idegenkedés', területi sz ralcletének hiányossága l4s'. Vezetőink egyrésza na is a gyégyitému? kában látja fő feladatát, a területi munkától .idegenkedik és az ujt pusu, a területi munka előnyeit, jelentőségét felismerő kórházi sznYŐorvosaink száma ma még kevés. Kórházaink jelenleg a területen "n im élnek", a kórházból kibocsátott beteg további ellátását nem kisérik figyelemmel. Ezzel lényegében a legmagasabb szintű egészségügyi intézmény, a kórház szakirányt tó munkája nem érvénesül a területen. \ területi munkát szabályozó rendelet a feladatokat részleteiben nem fogalmazta meg és nőm alakultak ma még ki a gyakorlatban azok a módszerek, amelyekkel a terlileti munka a legeredményesebben végezhető. Az egész só/-ügyi intézmények szakmai együttműködése nem épült még ki kellően: a rende- lőlntézetekb:n kivizsgált betegek leleteit a kórházak, a kórházakét a klinikájc, országos intézetek, a kórházak javaslatait viszont a körzetek aok esetben nem fogadják ol. Ez a gyakorlat bizalmatlanságból, presztízsből, néhány intézményünk nem kielégít/ szakmai munkájából erőd és lényegében az intézményeink közötti együttműködés súlyos hiányosságát mutatja. A megismételt vizsgálatok a betegek részire ujabb kellemetlenségeket > felesleges 1,‘leteket, 0 népgazdaságnak jelentős károkat okoznak. El kell érnünk tehát, hogy a vezető kórházak a hozzájuk tartozó terület gazdái legyenek. Ez az irányítási forma a fővárosban gyermokvonalon már kialakulóban van és az eddigi tapasztalatok igen kedvezőek. \z uj irányítási rendszer lányé ge: a fővárosi egészségügyi osztály közvetlenül irányítja a Feim Pál gyermekkérhá- zat és ez a kórház tartja kézben a négy területi gyermekkórház működésének felügyeletét. A gyermekkórházak irányítják a gyermekszakor- voei rendelőintézeteket, valamint a kerületben működő csoportvezető gyormekszakfőorvosokat , akik egy-egy kerület egész gyermekellátásáért felelősek. E szervezetben tehát minden kerület szakmai és igazgatási e gység. Hazai és külföldi /Szovjetunió, Csehszlovákia/ szervezési kísérletek azt bizonyítják, hogy a szakmai irányité szerveknek az e gé3Z3égügv vezetésébe való fokozottabb bevonása magasabb szintű ellátást biztosit, gazdoságo3 63 a vezetést onorativobbá teszi. Ezért a fővánosi egészségügy vezetésében kerületeink adottságából megfelelően a kórházak, - amelyik kerületben kórház nincs - a rendelőintézetek szakirányítására épülő irányítási rendszerre célszerű fokozatosan áttérnünk. 8. 1- ' • * . ;p ‘J
