1965. április 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

154

I 1- i- 71 ­Végül javasolom,hogy egészítsük ki a határozati ja­vaslatokat a fel jegy z ' síinkben szereplő 2*/ ponttal. Ez az, amit központilag nem tudunk rendezni, de nagyobb figyelemmel, lelkiisme­retességgel, a helyi lehetőségek kihasználásával még a legrosszabb szálláshelyeken is lehet javítani az ott dolgozók körülményein, különösebb beruházások nélkül. Itt egyszerűen a minimális emberi köve­telményeket kell kielégíteni, - és ezeket nagyon sok esetben kisobb- mórtékü felújításokkal, vagy beszerzésekkel io meg le .et javítani. Pozsonyi Vilmos* Feltételezem, ho ;y az a y ág­nak az volt a célja, hogy elsősorban a munkásszállások férőhely- helyzetét, r jelenleg reglévő férőhelyek számát, valamint a jelent­kező igényeket bemutassa, - és nem az volt a célja, hogy a munkás­szállások életét abban a vonatkozásban mutassa be, hogy milyen ott a szociális holyzut, éo milyen nevelő munka folyik, vagy nem folyik ott. Éppen ezért távlatban - Készéi elvtárssal együtt - helyedttawsnok tartanánk a munkáoozállások be/yzetének a felmérését azzal, hogy nem a férőhelyek kérdését, hanem a munkásszállásokon folyó detet kellene megvizsgálni. Legutóbbi végrehajtébizottsági ülésünkön tár­gyaltunk a munkásszállások helyzetéről az építőipar vonatkozáséban, és megállapították, hogy katasztrófáidé a helyzet, - bizonyára nem a férőhelyek száma tekintetében, hanem abból a szempontból, hogy milyen élet folyik ott. Mivel mi mindönképen szándékozunk n felmé­rést elvégezni, ezért javasolom, hogy közösen végezzük el n félmérést mert igy eredményesebb lösz. Rendkívül nehéz helyzetben vagyunk azokkal a fiatalok­kal, akiket beutalunk különböző nevelőintézetekbe, nevelőotthonokba azért, i ért családi helyzetük ezt szükségessé teszi, vagy pedig azért, mert vidékről jöttek Budapestre, ós ennek következtében az elzüllés veszélyének vannak kitéve. Ezeket n fiatalokat 18 éves ko­tokban kiteszik a nevelőotthonokból. Visszajönnek Budapestre abba a családi környezetbe, amely olynri hatással volt rájuk, hogy nevelő­intézetekbe kellett őkot adni. Több óv óta foglalkozunk ezzel a gondolattal, és kl> t már négy éve folynak a tárgyalások olyan vonat­kozásban, hogy ha a fiatal kikerül a nevelőintézetből, alt or azt a 1 / : i A-**** * *3*® t

Next

/
Oldalképek
Tartalom