1965. április 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

5

i

m3 lett, mig a háztartások*. 82 millió m3 volt.

Ugyanez a helyzet a gázfogyasztás torül .tón is. Az ipar 1950-ben

33,4 millió m3 gázt használt fel, a háztartások 75,1 millió m3-óvcl szemben# 1963-ban az ipar 137,1 millió m3-t fogyasztott, a háztartások 162,2 millió m3-ével szemben,

A főváros iparának ez a nagyarányú fejlődése magával hozta a lakosság nagymértékű növekedését ős a többi városhoz képest a főváros a- ránytnlanu! nagy fejlődését# Erre a fejlődésre jellemzőek az alábbi adatok*

187o-196o között a lakossága zára alakulása:

Budapesten 113 ?4-kal

a többi városban 61 "

az egész országban 45 " növekedett,

Népcsségszám alakulása 1949, 1,1, és 1964. 1,1# között:

Budapesten 1,59o#316-ról l,919*746-rn azaz 2o,7 £

a többi városban 1, 787# 7o3-rél 2,345,216-rr. azaz 31,2 £

az ogész országban 9,2o4e.799-ről lo,lo4.179-rc azaz 9,8 %

A főváros népességének száma 1949-től napjainkig 33o.ooo fővel gyarapodott, A lakosság létszáma 1964 január 1-én l,92o,ooo fő volt,

Bz a növekedés megfelel Miskolc, Debrecen éo Dunaújváros együttes lakosságának. Jelenleg az ország lakosságának 18.9 %-a él a fővárosban,

1949-től a vidéki városok fejlődési üteme meghaladta Budapestét és ez az eredmény a Kormány helyes iparpolitikájának köszönhető.

Az elmúlt évek lakosságnövekedése, mivel 0 természetes szaporodás a fővárosban megszűnt, teljes egészében a vidéki felvándorlásból adódott.

Fölvetődik a kérdés, meddig észszerű éo gazdaságos a főváros lakosságának növekedése, a város fejlesztése?

Számítások alapján megállapítható, hogyha az ország lakosságának növekedése az elkövetkező 25 évben1 az elmúlt évekhez hasonlóan növekednék, akkor 199o-re az országnak 12,700,000 lakosa lenne,

| ‘ £ | m- 3 -