1965. április 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

27

I ______

Asííé000 * mm ***

* ~ 25 A főváros csatornahá ,,ózatának ,j eleni égi iolvzete*

Az összes csatornahálózat hossza 10872 ) m, a nyilt árkok hossza, melyben szennyvíz elvezetése is történi), 265 km# A osatornaháló- zat több mint 4o %~a 5o évnél régebben t;pült, éppen ezért felújításuk sürgős, különösen a román cementből épült, mintegy 3oo km hosz- szu csatornáké, melyek teljesen tönkrementek,, A főváros napi szennyvíztermelése kb0 l,ooc#ooo m3, mely minden számottevő tisztitás nélkül, jórészt a város belterületén ömlik a Dunába#

A csatornák ma már annyira túl vannak terhelve, hogy állandóan telt szelvénnyel működnek, felújításuk nem is lehetséges mig tohermente- sitő párhuzamos csatornák nem épülnek# A tisztitás n különböző mérgezőgázok miatt, kiterjedt területeken csak gépi utón lehetséges, amelyhez kellő számú berendezéssel a Müvek nem rendelkeznek.

Az egész főváros csatornázásának távlati fejlesztési terve elkészült. Tartalmazza n szivattyú éo átcmclőtclcpck helyét, szükséges kapacitását, elvi elrendezését# Uj csatornák épitésc kizárólag ennek a tervnek irányelvei, helyszínrajzi elrendezése szerint épülnek.

Mind a szükséges mértékű felújításhoz, mind az uj beruházáshoz, az anyagi eszközök hiányoznak.

A csatornahálózat fejlesztése érdekében az alábbi nagyobb csatorna- beruházások szükségesek:

Újpesti főgyűjtő Kőbányai főgyűjtő Füredi téri főgyűjtő Kelenföldi alapközmű és gyűjtők Kelenföldi átemelő telep XV. Sződligeti átemelőtolep XI* Albertfalvai átemelőtolep XVII, Ráko3kereszturi gyűjtő Soroksári úti telep záporkiömlő l Hálózatfejlesztés.

A főváros belvizeinek rendezése 1964 évben erőteljesen megindult ás n Szilns, Rákos, Aranyhegyi patakok, valamint az Ördögárok legfelső, leginkább elfajult szakaszaira és torkolatára vonatkozott#

M tá H

I ----------------mm---------I