1965. március 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
3
: I nyezőso. Ehhoz elonrodhotetlen azonbán a szabványosítási munka meggyor- sitása, szorvozctónok korszerűsítése A vizsgálati orodnényok értékelésében, az értékelés rendszerének kidolgozásában, illetve továbbfejlesztésében volt a legnagyobb fejlődés. Statisztikai rendszerünket, amely az ogyos gyártmányok minőségét a ve+i és kifogásolt minták aránya alapján határozza nog és 1963-ban még csak a mintavételi helyok szerinti csoportosításon alapult, az élelmezésügyi Minisztérium műszaki Főosztályának folkóróséro ugyanozoknok az adatóknak termolési helyek szorint történő csoportositásával kiegészítettük. Hasonlóan nagy jelentőségű az a minőségmutaté rendszer, amelyet Intézotünk 1964 első fölében dolgozott ki és 44- gyártmánycsoport ninőségmutatójdnak kiszámítására alkalmas, E rendszer lényege, hogy az egyes gyártmányok speciális jollemzőit figyelombo vévo egy szánban fejezi ki a gyártmány minőségét, Tekintettel arra, hogy a szisztéma valamonnyi mutató kiszámításánál azonos, do az egyes tényezők, anolyokből az egyes minőségmutatók kiszámíthatók, ogy-ogy gyártmányra specifikusak, a kiszámított minőségmutatók non csak egy gyártmány minőségének jellemzésére alkalmasak, hanem különböző gyártmányok minőségének egymással való ogybevetősóre is, A mutatószámrendszer alkalmazását az Élelmezésügyi Minisztérium kötelezővé tette valanony- nyi minőségvizsgálattal foglalkozó intézmény részére, és Így lehetőség nyílik az intézetek eredményűinek objektív mérőszámokkal történő összehasonlítására. A munkatorvok végrehajtásában változatlanul nagy súlyt fektettünk a koopo- rác ióra más, hasonló jellogü intézményekkel. Az Intézőt mintaszáma 1960- hoz képost mintegy 30 fr-knl, 1963-hoz képest 6,5 iá-kai nőtt. Éppen ezért nagy jelentősége van a mintavételi kapacitás növelésének a kereskodólmi osztályok, illetvo ezek aktívái, a társadalmi ellenőrök bevonásával. Ízen tulraonően rendszeresen együttes ellenőrzéseket folytattunk, különösen az éjszaka üzemelő vondéglátóipari egységek vizsgálatára a KÖJAL-lal, a Központi Hús- és Tejvizsgáló Állomással és iry tovább. Szoros kooporációban dolgoztunk a Megyei Minőségvizsgáló Intézetükkel, és a vizsgálati eredmények feldolgozásával az országos értékeléseket elkészítettük az Élelmezés- ügyi Minisztérium részéro. 2./ Az élolnlszorok, italok, házt rtásvogyipari ót kozni.tikni készitményok /továbbiakban élelmi szórók/ nir.öségo 1964—bor.. Intézotünk 1964-bon 55 46? vizsgálatot végzett el, éű az értékelhető vizsgálatok 3záma alapján a minták 9»9/v-a ne;.i felelt mog. A mintaszám 1963-hoz képost 6,5 /ó-kal, a kifogásolások aránya 23,5 rol .ie-kn.l nőtt, az ogyos no- gyedévok:is lényegesen nagyobb kifogásolási százalékot mutatnak, mint 1963-ban. Ez a növokodés igon nagy, azonban figyeleubo kell vonni, hogy oz 7o vizsgált cikkcsoport mintáinak, illetve kifogásolásának értékéből tevődik össze, tehát nagyon sok tényező hatását foglalja magában. Az elmondottak világossá toszik, hogy az ogyo3 gyártmányé Söpörtök, gyártmányok minőségének alakulását részidőiben koll vizsgálni, A húsipari'termékek és huskonzor-ok kifogásolásának mértéke 29 rolhe-kai növokodett. Ezt főíog a töltelékáruk minőségének romlása, elsősorban az összetétel be nem tartása, az előírásosnál nagyobb víztartalom, illetve fehérje, vagy zsirhiány okozta. Ugyancsak az összetétel miatt növekedett kö- ; zol kétszofeséro a disznósajt, hurka és kenősáru gyártmányok mintáinak kifogásolása. Sajnos a szabványok olőirásait cgyos húsipari vállalatok sok 0 o 1--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— ..................-........— ; I — £
