1964. december 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
72
i- 55 c/ az állomástávolság ne legyen nagyobb 4-500 m-nélj a perronok mindkét végén legyen feljárat, A felsorolt eszközökkel arra kell törekedni, hogy a Belváros minél nagyobb területe - de a nagy tömeget vonzó intézmények feltétlenül - egy-egy földalatti gyorsvasúti állomás hatókörzetébe essenek. Másrészt a gyorsvasúti vonal legyen alkalmas az összes tömegközlekedési igény kielégítésére /vele párhuzamosan felszini tömegközlekedésre tehát lehetőleg ne legyen szükség!/. Az igy kialakított hálózat hátránya, hogy a változó szélesség és sokhelyütt ellenives vonalvezetésű belvárosi utcahálózatot jórészt követni kell, amely kisebb sugaru ivek alkalmazását is szükségessé teheti: ezt a hátrányt azonban bőven ellensúlyozza az igy kialakított gyorsvasúti hálózat nagyobb forgalomvonzó, felszint 'tehermentesitő hatása, az utazóközönség nagyobb© eljutási' sebessége. A végső kifejlődésben minden főirányt a Belvárossal összekötő atmérős vonalak hálózatával, ezeken többviszonylatos üzemmel a főváros legjelentősebb, legnagyobb forgalmú te- rületei legfeljebb egy átszállással összeköthetők egymási sál és a Belvárossal. A gyorsvasúti hálózat belvárosi gócpontjai az ősi városszerkezettel összhangban a Deák tér, az Astoria sarok, s a Calvin tér legyenek. Az észak-déli vonalcsoport tervezése során mai szemléletünk szerint kialakult Budapest gyorsvasúti hálózata. A Fehér ut - Déli pályaudvari vonal befejezése után az alábbi vonalak épitését irányozzuk elő:- Újpest, Angyalföld felől a Bajcsy Zsilinszky ut és a Belváros alatt az Üllői utón Kispestre, I ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------( ..■mmppp 9 *...*••* - *b
