1964. december 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

53

I A kulturális - művelődési intézményeknek a Belvároson kivül két jelentős központja alakul ki Budapesten. Egyik a Vár, ide kerül az Országos Széchenyi Könyvtár, a Nemzeti Galéria, a Budapesti Történelmi Muzeum és a Néprajzi Muzeum, ily mó­don a Vár ismét a -budapesti városközpont szerves részévé válik. Másik művelődési gócpont alakul ki a Városliget ha­tárán, az itt levő múzeumokkal és idetelepitendő színházi és egyéb létesítményekkel. Ez a terület a kulturális jelle­gű Népköztársaság utján keresztül kapcsolódik a Belvárosba. A felsőoktatási intézmények közül a Tudományegyetemnek a Belváros déli részében elhelyezkedő központja és Jogi-Kara mai tradicionális helyén maradhatna, a Belváros déli hatá­rán a volt Vámház épületbe telepitett Közgazdasági Egyetem elhelyezése megfelelő. A Muzeum körúti Természettudományi •=- Kar további terjeszkedése nem lehetséges, ezért uj helyre telepítendő. Ebben az esetben ide helyezhető a Pesti Bar­nabás utcában működő Bölcsészeti Kar, amely jelenlegi he­lyén nem maradhat. A főváros egyéb egyetemi jellegű intéz­ményeinek zöme a város déli részén, a belvárosi főközpont­tal jó forgalmi kapcsolattal helyezkedik el. Összefoglalva "ugy mondhatjuk, hogy Budapest tervezett vá­rosközpont jának- funkciói egy belső magban; a Belvárosban, ezzel szerves ^kapcsolat bán álló központi terüJ etekben /pesti Árpád hidfő, Belső Erzsébetváros, Var, Dózsa György ut környéke, budai Petőfi hidfő/ és az ezeket összekötő út­vonalakban alakulnak ki. Ezen a területen helyezkedik el távlatban a központi jellegű igazgatási, kulturális - műve­lődési, idegenforgalmi és kereskedelmi intézmények zöme, * ; 2. A Belváros városszerkezete /2.számú tervlap/ A Belváros városszerkezetét és területének felhasználását a kerületét taglaló úthálózat, az itt elhelyezkedő, vagy el­j fe- 36 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom