1964. szeptember 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

264

I A másik megjegyzésem az, hogy a Házkezelőség! Igazgatóság műszaki személyzete aránylag csekély, de annál fontosabb, hogy racionálisan használjuk fel őket. Kisléghy elvtárs is kérdésében lényegében erre utalt. Módot kell adni arra, hogy ez a műszaki személyzet a helyszinen jobban ellenőriz­hesse a folyó munkálatokat, ne terheljék le őket hivatali munkával, elegendő ha a hét egy-két napján megfelelő fogadó­órákon vannak bent a hivatalban a lakossággal való kapcsolat tartása érdekében, egyébként pedig hatékonyan és a helyszinen ellenőrzik a munkát. A harmadik megjegyzésünk az, hogy véleményünk szerint is részben az igények növekedése következtében a meglévő jobszabályok idejétmúltak, szükség van tehát átdolgozásukra. Be is jelentem, hogy az építésügyi minisztérium két főosz­tálya már foglalkozik is az uj jogszabályok kódexszerü kia­dásával, nem tudom, hogy az elvtársakat bevonták-e ebbe a munkába /Vertetics János: Igen!/ Végül még két kérdést vetek fel, az egyik a gazdaságosság. Véleményem szerint erre sokkal nagyobb súlyt kell fektetni. A gazdaságosság természetesen nemcsak abban mutatkozik meg - bár egyetértek azzal, hogy ez a fődolog - hogy az épület állagát figyelembevéve mii., en mértékig szabad elmenni a helyreállításban. Erre vannak rendeletek és szabályok, í amjsiEk amelyek összegszerűen meghatározzák a mértéket. Inkább a helyreállítási munka gazdaságosságáról szeretnék i beszélni, ami elsősorban szervezés kérdése. Ha például a Váci utcán végigmegyünlc a Vörösmarty tértől a Vámház körútig, j __________________UA_____________________________________ i ». 61 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom