1964. szeptember 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
249
I 4- 43 finanszírozásuk. Most ugyan az az elv dominál, hogy közelebb hozzuk a falut a városhoz, de azt hiszem, távol vagyunk attól, hogy képesek legyünk a falvakat, mielőtt azoknak jellege megszűnik, közintézményekkel, közmüvekkel ellátni, amelyelmek hatását pedig joggal igényelhetik. Ennélfogva felvetődik az a kérdés, hogy az egyes konkrét helyeken milyen fejlesztési elgondolást foganatosítsunk. Nézetem az, hogy ha a faluból nem is lesz rögtön város, de a falusi együttélés számára is meg kell teremteni minél előbb azokat a lehetőségeket, amelyek kulturális követeléseiket teljesitik, olyan elképzelést kell tehát kialakítani, amely a falusi jellegnek megfelelő közműberendezéseket biztosítja, hiszen ahol tisztán falusi településről van szó, ott nem 6-8 évről van szó, utalok csak Békásmegyerre, Pesthidegkutra, Vecsésre, Soroksárra, amelyek ide tartoznak. Ajánlom, hogy ezzel a gondolattal foglalkozzék a városrendezési illetékes osztály és amikor a rendezési terveket bemutatja, ne ugy nézze a dolgot, hogyan viszonylik az a vágyakhoz, a teljesen városias jelleg kialakításához, hanem gondolja meg, hogy a falusias együtt- lét mellett milyen berendezéseket kell és lehet megvalósítani, hogy az a falusi élet is minél kulturáltabb legyen. Erre akartam a figyelmet felhívni most, hogy az első alkalommal van előttünk egy olyan rendezési terv, amely egy olyan területre vonatkozik, amelyanek fele határozottan városias jellegű, mig a másik fele belátható időn belül valószínűleg falusias marad. Azzal nem nyerünk semmit, ha megállapítjuk, hogy milyenek a városias élet szempontjából)a lakosságnál, í 2GS ■ » » BP
