1964. augusztus 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

61

| •* ***:»•* - te'Xp

•ró

i

<1- 5/a. I

Volt tehát egy törvény és volt egy lehetőség,amely akadályozta az újat. A városokban már nem igy van, de az ország nagy terüli létén, a falvakban lényegében nem temetkeznek, hanem kirakják

a holttesteket a falun kivülre.

Érdekes Mongólia abból a szempontból, hogy a mi számunkra tegnapelőtti múlt rendkivül gyorsan keveredik a holnappal. Nagyon rövid utat kell megtenni a modern városnegyedből ahhoz, hogy eljusson az ember egy működő lámakolostorhoz, ahol imádkoznak a lámák, régi szertartás szerint egy misén, vagy nem tudom, minek nevezzem. Egy buddha-szertartásón is résztvettünk, ahol a körülmények a mi benyomásunk szerint olyanok, amelyek teljesen indokolttá és érthetővé teszik, hogy az emberek rettegtek | és féltek a lámáktól, a buddhizmustól, mert az ott megrajzolt

ábrák jelzik, hogy milyen büntetésekkel élhet a főláma az utasításait be nem tartó hívőkkel szemben. Minden benne van ebben a büntetésben a felnégyeléstől a szívnek harapófogoóva] való kitépéséig. Ma már nem csinálják, de 4o évvel ezelőtt még csinálták. Mellette pedig ott van, hogy milyen büntetésben részesül a túlvilágon az, aki nem tartja be az előírásokat ezen a világon. A földet sem volt szabad megművelni és még vadászni aem volt szabad. Aki földi életében vadászott, a túlvilágon őrá vadásznak a vadak és nyilat lőnek a fenekébe. Halászni sem volt szabad, mert az ábrák mutatják, hogy aki halászott, azt hogyan gyötrik halálra, j C3ak állattenyésztéssel volt szabad foglalkozni.

Azok a múzeumok, amelyeket végignéztünk, arról tanúskodnak, hogy Mongóliának olyan hallatlan természeti kincsei

I

vannak, hogy ha ma nem egy millió ember élne Mongóliában, hanem

; jólképzett 3o millió ember, akkor is csak egy töredékéhez nyúlhatnának hozzá annak, ami Moiigóliában található. Felszini bányá\ szattal megszerezhető, Európában elképzelhetetlenül magas kalóriát ar talmu szenek és mindenfajta ásvány, amelyről könyvekben valaha is olvastunk, vagy hallottunk. /

Felvetődik persze az a kérdé3, hogy egy millió

v