1964. május 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
3
* » \ i Megtárgyalva: Fővárosi Tanács-VB, VIII, ... .... XVII;. Tanács TO. Tál^yj. Az épitkozásek elv I XVIl..tanács Épitési A3. * XVTTO Élnek 1 ke rulett ben..S Tisztelt Végrehajtó Bizottság í A XVII. kerület 4 községből tevődött össze,, Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Rákoshegy és Rókosliget évtizedeken keresztül élte önálló községi életét. Lakósságuk összetétele, társadalmi helyzete rányomta bélyegét a települések alakulására, ellátottságára, Mig Rákoskeresztúr tipikus falusi jelleggel bir, addig Rákosliget "vili "negyeddé" fejlődött, Rákos- hegy részben munkások, részben kispolgárok lakóhelyekéit alakult ki. Rákoscsaba és Rákoskert - mini Csaba külső területe - munkáslakta település volt# Élesen tükrözte ezt a különbségit a községek köznUvesités e. Rákosliget teljes egészében, Rákoshegynek csak a polgári réteg által lakott terűi lete és Rákoscsaba központja volt vízvezetékkel ellátva, a többi községben vizvezeték nem volt# Felszabadulás után nagy feladatok álltak a községek vezetői előtt. A helyi Pártszervezetek irányításával, a dolgozók összefogás óval felszámolták a háborús károkat, derekasan kivéve részüket az ujáépités munkájábólo Döntő változást hozott a községek életében az 195o«év, amikor Nagy- Budapest kialakítás a folytán a Fővároshoz kerültek, amivel a lakosság régi vágya teljesült. Szánunkra is megnyílt az a fejlődési lehetőség, melyet a szocializmus épitése 3orán a Főváros nyújthat lakóinak. Kerületünk lak oss ága de art és tudott is élni ezzel a lehetőséggel, különösen a Tanácsok megalakulása óta. A le rületi T inács megalakulása percétől arra törekedett, hogy eleget tegyen a lakosság ugrásszerűen emelkedő ^ogoo igényeinek, és fokozottabb mértékben megszüntesse azt a hatalmas különbséget, mely a volt községek között - régi lakosságuk társadalmi összetétele folytán - fennállott. 195o óta mintegy 3o km. burkolt utat építettünk, inig addig összesen csak 6 km, volt kiépítve. A 162 km. villanyhálózatot több mint 5o km. rel növeltük, a-közvilágítási lámpák számát l6oo -ról több mint 5oo db-bal növeltük. A lakosság élt a lehetőséggel, és az 195o évi 9o6l . villanyfogyasztóval szemben ma m‘ntegy 14.ooo a fogyasztók száma, 195o-ben b7 km vizvezctólchálózat volt a kerületben, amit 43 km.-rel ! növeltünk, és 4 db viznyerőhelyet is létesítettünk. A kommunális fejlődéssel egyidejűleg lakosságunk összetétele is lényegében változott mog.'Kerületünk lakosságának zöme na ipari dolgozó., tulny omór észt munkás« . / .-7 I é>
