1964. május 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
64
, .....„ „ _. _ _ I l -i/'1 - I Fejlődött munkamódszerünk ©abból a szempontból is, hogy a nagyobb jelen- ' tőségü feladatok megoldásánál a gyógyitó-megelőző szolgálattal, a táre- és tömcgszervozctckkel való együttműködésre mind fokozottabban törekedtünk, szem előtt tartva a széles néptömegek bevonását is a hygienés feladatok megoldásába. Ezen együttműködést biztosítják azok a bizottságok, amelyeket egy-egy nagyobb jelentőségű közegészségügyi- járványügyi problémakör előbbrevitele érdekében hoztunk létre. Ilyenek: a Levegőtisztasági Bizottság, az Egészségügyi Folvilágositó Munkát Koordináló Bizottság, a Közegészségügyi-Járványügyi Bizottság. Azonkívül számos munkabizottságban tárgyaljuk meg a társszervekkel közös feladatainkat. A tömegszervezetek közül elsősorban .a Vöröskereszttel fennálló szoros kapcsolatról és az általa nyújtott hathatós segítségről koll megemlékeznünk, mejy különösen a védőoltások lebonyolításánál és a társadalmi tisztasági mozgalom szervezésében jutott nagyobb mértékben kifejezésre. Mind szorosabbá és szorosabbá válik kapcsolatunk a Szakszervezetek Budapesti Bizottságával is. A tömegszervezetekkel való kapcsolat bővítésére, továbbfejlesztésére a jövőben még nagyobb súlyt kívánunk helyezni, hogy ennek révén a széles néptömegeket közvetlenül még fokozottabban bevonjuk a hygienés feladatok megoldásába, A közegészségügy -járványügy területén az elért fejlődés ellenére a hy- giénés munka ellátása évről-évre nehezebbé válik. Ennek fő oka, hogy az egyre emelkedő igényekkel nem fejlődött párhuzamosan a hygienés hálózat létszáma és intézményhálózata. A jelenlegi létszámkeret a nagyszámú és nagy volumenű feladatok ellátására elégtelen. így pl. a levegő rendelet végrehajtása kapcsán egyre szaporodó feladótól: megoldása mész- sze meghaladja a KÖJÁL rendelkezésére álló erőit. A szocialista országokban elfogadott normát alapul véve, mely lo.ooo lakósra 1 hygienikus orvos és 1 orvosra 2-3 középkáder arányt vesz figyelembe, a főváros lakosságához viszonyítva még kb, 8o hygienikus orvosra és kb. 3oo-35o középkáderre lenne szükség ahhoz, hogy a felmerülő közegészségügyijárványügyi feladatok kollő időben, kellő szinten megoldást nyerjenek, Elégtelen ez idő szerint a laboratóriumi ellátottság is, a meglévő laboratóriumaink működését korlátozzák a szül:, sok esetben mostoha elhelyezési viszonyok és a zsúfoltság. A mykológiai laboratórium működését károsan befolyásolja az, hogy helyhiány miatt a Bőrklinikán kénytelen működni. A járványügyi feladatok egyrószénok ellátását a viruslabora- tórium hi.nya gátolja. A vegyi vonatkozású vizsgálatok elvégzése is rendkivül nehéz feladatokba ütközik a szűkösen elhelyezett, igen nehéz Ch | ’&MMMB t . b
