1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

89

! I- 63 ­robbanó vagy könnyen gyulladó anyagok, bőrgyárak, béltisztitó üzemek bűzös anyaga stb. Ezeket a hulladékokat nem szabad talajviz előfordulások fö­lé lerakni. De éppen ugy nem szabad a szervesanyagot tartal­mazó háziszemetet sem vizzel ellepett mélyterületek feltöl­tésére használni. /:Ha más választás nincs, ajánlatos elő­ször az észlelt legmagasabb vizszint fölé 30-50 cm földes anyaggal elkezdeni a feltöltést.:/ A különféle ipari hulladéknak megbízható elhelyezése megol­datlan kérdés nálunk és csak sovány vigasz, hogy külföldön hasonló nehézségekkel találkozunk. Ma már néhány rendezett lerakó telepről is beszélhetünk, de ott is kivétel nélkül minden ipari hulladék egy helyre kerül, nem ritkán talaj­vízzel ellepett gödörbe. Még ma is több helyen látunk a fő­városban engedély nélküli lerakást, amelyek nemcsak rontják a városképet, de ujabb nagy és fölösleges költséget is je­lentenek, mert az ellenőrzés nélküli feltöltéseknél ritkán tartják be az előirt szintmagasságot. Gyakran egy és ugyan­azon területen többször is Igénybe kell venni a földgyalu­kat, hogy a kellő szintmagasságig letakaritsák a felesle­ges anyagot. Megnehezíti a kérdés megoldását., hogy olykor partikuláris érdek is érvényesül. Helyesnek látszik, ha a főváros egész területére biró érvénnyel foglalkozna ezzel a kérdéssel egy központi szerv, amely az erre a célra számbajöhető terüle­tek helyének és befogadó képességének ismeretében tervsze­rűen irányítaná ezt a munkát. Vannak esetek, hogy egy-egy ügy kizárólagos elintézésére csak egy kijelölt ker. tanács van feljogosítva. Helyesnek látszik, hogy ilyen módon ol­dódjon meg a feltöltés gyakorlati keresztülvitele a fővá­rosban, Az a gyakran felvetett' elképzelés, hogy azonos helyen a há­ziszeméttel együtt egyszerre folyjon az ipari jellegű hul­ladék .lerakása, véleményem szerint nem járható ut; nemcsak a jelenleg kialakított, jól bevált technológia miatt, ha­nem többek között tervezési, és szervezési okoknál fogva sem. Közösen használt helyen előbb telik meg a feltöltendő hely, azért gyakran kellene változtatni a területet. Ennek emelkedő költségkihatásától eltekintve, ez a gyakorlat za­varná az üzem menetét Is, mert egy-egy lerakó telepen nem lehet korlátlanul fogadni az ürítésre érkező gépkocsikat gyakran helyszűke miatt sem és arról szó sem lehet, hogy Ilyen okok miatt maga a szemétgyűjtés késedelmet szenved­jen. A gyárak, ipari üzemek salakmennyiségét hat évvel ez­előtt évi 400.000 rf-re becsülték. Hogy ez valóban annyi volt-e és hogy jelenleg mennyire becsülik ezt a mennyisé­get erre sem akkor, sem most pontos választ nem lehetett, illetve nem lehet adni. A Köztisztasági Hivatal tapaszta­12?8/Sz. “ ^ '"'’riro, Mr: * -•«.*

Next

/
Oldalképek
Tartalom