1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
84
i 38 a szénsalak, A fedőréteg vastagsága és prizma méretezése a helyi feltételek, a szemét mechanikai és kémiai összetételének függvénye© A magas salaktartalmu és alacsony szerves- anyag tar talmu jól szellőző téli szemét szélesebb, magasabb prizmába, a nyári sok szervesanyagot tartalmazó szemét keskenyebb, alacsonyabb prizmába rakandó le. Az eddigi gyakorlat azt bizonyította, hogy a prizmák koronaszélessége 10-20 méter, magasságuk 1 1/2 - 4 méter lehet, ahol a' laza szerkezetű szemét esetében a gázok, illetve a levegő természetes diffúziója következtében a biológiai megsemmisítés még bekövetkezik. A lerakás módját a feltöltésre kijelölt terület terepviszonyai szabják meg. Eszerint választhatjuk: a/ a hosszirányú lerakási formát, ahol az egész feltöltendő területet 50-60 cm-es szemétréteggel töltjük fel váltakoztatva 15-20 cm salak takaróréteggel, b/a keresztirányú lerakást a mé- lyenfekvő, de 4 méternél nem mélyebb területek szintkülönbségének egész magasságában egyszerre történő prizmás lerakás formájában, c/ a fenti két mód kombinációja szerinti lerakást, ahol a mélyenfekvő terület szintkülönbségét keresztirányban, több rétegben töltjük fel minden egyes szintet külön letakarva . Az egyes szemétprizmák egymástól való távolsága legalább egy prizmaszélességü legyen ugy hossz, mint keresztirányban és ügyelni kell arra, hogy csak az először lerakott vezető prizmákban végbement átalakulási folyamat után kerüljön sor a prizmaközök feltöltésére. Ezeket a munkálatokat ugy kell irányítani, hogy a prizmaközök lehetőleg kevés szervesanyagot tartalmazó téli szeméttel legyenek feltöltve . A rendezett szemétlerakási módszer a szemét termikus utón való megsemmisítésénél /:szemétégetés:/ lényegesen egyszerűbb, úgyszólván semmiféle berendezést nem igénylő biológiai ártalmatlanná tétel; a szemét szervesanyagtartalmának biológiai utón való megsemmisítése. Az ilyen rendszerű szemétlerakásoknál lehetővé válik a levegőigényesebb aerob folyamat biztosítása, amelynek következtében a szervesanyag átalakul és ezáltal a pathogén baktériumok táptalaj forrása megszűnik. Ez a folyamát a friss szemétben lévő igen nagyszámú mikroflóra segítségével mesterséges beavatkozás nélkül spontán megy végbe. A különböző tiszta kultúrákkal való beoltás a folyamat szempontjából lényeges változást,nem hozott. A mikroorganizmusok szaporodása hőfejlesztéssel jár, de a magasan felfutó hőmérsékletet az intenzív levegőzés kompenzálja. A levegőzés az egész folyamat szempontjából I 1278/Sz. ^ I
