1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

81

i 4- 55 ­szemétszállító vasútüzemet, a lerakó, Illetve feldolgozó üzemmel együtt. A szemétkezelésnek az a módja annak .idején korszerűnek volt mondható. Ennek egyik fázisa nevezetesen a gépesített Válogatás, ha részleteiben nem is, de általá­ban megállná a helyét ma fa. Az a terület, melyen a szemét- vasút végigvonult annak Idején .igen gyéren lakott volt. Kispest, Lőrinc, Pestimre határa az akkori fogalmak sze­rint messze esett a szemétlerakóhelytől és hogy időközben az esetleges építkezést a főváros meggátolja a szemétdomb környékért mintegy 500 holdas mezőgazdaságilag művelhető . területet kisajátított és azon a Köztisztasági Hivatal ló- állománya részére takarmánytermesztést folytatott. Ugyan­ide telepítették a fuvartelep ménesét is. A szemét lerakása agy történt, hogy a megrakott vasúti va­gonokból lehúzott szemétből dombot formáltak, amely az 1950-es években mór mintegy 80 holdas területen terpesz­kedett 18-20 m magasságban. Magán a szeméthegyen és kör­nyékén mérhetetlenül sok volt a .légy, a patkány és leírha­tatlan a bűz. Az év úgyszólván minden egyes napján a sze­méthegy valamelyik része az öngyulladás okozta tűz füstjé­be volt burkolva. Társadalmi jellemzője az volt, hogy a gaz­dasági helyzet alakulásától függően esetenként 500-1.000 em­ber .is kotort a szemétben: még értékesíthető tárgyakat ke­resve. A második világháborúig a szemétdomb kotrási jogát a főváros versenytárgyalás utján a legtöbbet ígérőnek Ítél­te oda, aki a még értékesíthető anyagot a helyszínen vette át a szemétválogatóktól. Ezt a tarthatatlan állapotot végre meg kellett szüntetni és olyan módot választani a szemét ártalmatlanítására, a- mely 1. egészségügyi vonatkozásban nem volt kifo­gásolható , 2. figyelembevette a helyi adottságokat, 3. a rendelkezésre álló anyagi lehetőség hatá­rait: belül viszonylag rov.ld idő alatt meg- va.i.ós.l tha tó vot. Keresni kellett egy olyan lerakási módot, amelynél gyakor­latilag megszűnik a légy és patkány Invázió, nincs bűz és nem áll. fenn tűzveszély. Evégből a kísérletek egész sorát kellett elvégezni labora­tóriumi. és félüzemi méretekben évszakonként több alkalom­mal is a szemét mechanikai, kémiai összetételére vonatko­zóan, illetőleg hogy lakott területek viszonylagos közelsé­gében beválik-e nálunk a "biológiai, ártalmatlanná tételnek" irodalmllag igazolt, korszerű, ellenőrzött módja. Csak az eredményes kísérletek után került sor 1954. őszén a L á g y- m á n y o s mélyenfekvő, rendezetlen területén a nagyüzemi I 1278/Sz. TO

Next

/
Oldalképek
Tartalom