1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
29
i- 3 Figyelembe kell venni az egyes hulladékfajták fűtőanyag értékét, amely pl. a szemét elégetésénél, mint hulladék melegenergja hasznosítható és újabban felvetődött a szer- vestartaJmu hulladékok rothasztásánál keletkező gázok /biogáz/ értékesítésének a lehetősége Is. A városi hulladékok egyes fajiéit, mint feltöltő anyagot, az értéktelen, mélyenfekvő, mocsaras jellegű, továbbá gödrös területek feltöltésére használják és ilymódon ezeket a területeket újból hasznosítják. Előadásomban a szilárd hulladékok közül településegészség- ügy.i vonatkozásban is igen fontos hulladékfajtával, az épületekből szápmazó házi és a közterületekről összesepert utcai szemét eltávolításának kérdéseivel foglalkozom. A városi szemét eltávolításánál alkalmazandó módszerek, eljárások megítélésénél is mindenkor a fentiekbe, össze foglalt harmas alapkövetelményt /higiénés ártalmak minimumra való csökkentése, a gazdaságosság és a várható népgazdasági haszon/ kell szem előtt tartani. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a városi szemét eltávolítása, mint köztisztasági feladat, elsősorban közegészség- ügyi pro h.i éma és az eljárások gazdaságossága, ill. azok alkalmazásával várható haszon csak e fő célkitűzésnek alárendelve, a közegészségügyi követelmények minél jobb kielégítésével vehetők figyelembe. Világosabban kifejtve pl. a szemét komposztálasánál vagy elégetésénél nem a minőségileg minél jobb trágya készítése, ill. az égetésnél nem a minél több energia kinyerése, hanem a szemét ártalmatlanná tétele az elsődleges célkitűzés. Amig a szemét gyűjtésére és szállításéra vonatkozó elvek és módszerek e hármas célkitűzés alapján a legutóbbi időben mind egységesebben alakultak ki, addig a végleges elhelyezéséinél. világszerte a legkülönbözőbb megoldásokat alkalmazzak. Nincsenek tisztázva teljesen a végleges elhelyezés alapelvei sem. Ennek oka a szemét mennyiségében és főként minőségében egyes országokban, sőt településeken is jelentkező nagyfokú különbségek, amelyek a települések jellege, az életmód, az éghajlat, valamint az évszakok szerint is jelentősen ingadoznak és az idők folyamán állandó változásnak vannak kitéve. Az. e területen felvetődő feladatok igen sokrétűek, szerteágazók. amelyek az állami vezető apparátus igen sok szervét /építésügy, egészségügy, ipar, mezőgazdaság, közlekedés, igazgatás, rendészet/ érintik. A fejlesztési feladatok helyesen csak e szervek és az irányításuk alá tartozé különböző szakemberek együttműködésével oldhatók meg. Előadásomban áttekintést kivánok adni az ezzel kapcsolatban felvetődő kérdésekről, ezek összefüggéséről, az elvég/1 $ 1278/Sz. ed
