1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
129
I j Mivel a szemétgyűjtés, szállítás és elhelyezés önköltségében a szállítási költség tetemes, ezért gépkocsis gyűjtőrendszernél nem közömbös a lerakóhelynek a gyűjtő területtől való távolsága. Tekintettel arra, hogy a szemét mennyiségét tekintve Budapesten évente eléri az 1,000,000 nf-t összetételét tekintve igen változatos és sck esetben tartalmaz hasznosítható anyagokat, igy a megsemmisítési eljárás nem csak közegészségügyi, hanem egyúttal közgazdasági probléma ia. A szemét-elhelyezés komoly problémát jelent világszerte, erre utalnak a különféle elhelyezési, megsemmisítési eljárások, melyek nagyjából az alábbi csoportokba sorolhatók. A: Egyszerű lerakás B: Biológiai ártalmatlanítás a/ talajos módszerek b/ földfeletti módszerek I c/ kamrás,/biotermikus/ módszerek. C: Mezőgazdasági hasznos itás a/ Növényi kultúrák termesztésére alkalmatlan földek átalakítása. • b/ Komposzttrágyaként való felhasználás c/ szemétnek, mint biológiai fűtőanyagnak, melegágyakban, gombatenyészetekben való felhasználása. D: Szemé tágé lés Mielőtt a szemét végleges ártalmatlanná tételének egyes eljárásait részleteiben ismertetném, előbb néhány adatot szeretnék adni a szemét összetételére vonatkozóan. Elsőként szeretném megemlíteni a Fővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet 1949-ben és a Köztisztasági Hivatal által 1951-b9n végzett szemétanalizis eredményeit, mely szerint az egy rí-es minta %-os megoszlásban az alábbi anyagokat tartalmazta. í 7 /m / .1.278/Sz. 1 ' to • "'ró.. ■ 1 mmm- 104 -
