1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
113
I i- 88 Mint látható, a szárazanyagra vonatkozólag kedvezőtlen az összehasonlítás a szemétkomposzt hátrányára. A kétféle trágya tényleges nedvességtartalma alapján, - mely az istálló- trágyában kb. kétszer akkora, mint a szemétkomposztban, - azonban már kedvezőbb a kép' a szemétkomposzt javára. Az a hátrány tehát, amely a szárazanyag összetételében fennáll fa a két trágya között, kiegyenlítődik azzal, hogy a szemét- komposzttal kevesebb vizet szállítunk, mint az. istálló- trágyával. A tápanyagoknak azonban csak egy része könnyen felvehető. A nitrogénnek pl. - erre vonatkozó vizsgálatok szerint - kb. csak 1/6-1/7, sőb van olyan eredmény Is, • hogy csak 1/10 része vehető fel a növények által. A foszfor és kálinak is csak egy része tekinthető felvehetőnek. Az 1 q komposztban lévő nitrogén-, foszfor- és káli tartalmakat a megfelelő műtrágya mennyiaégekre, ill. árakra átszámítva 1 q szemétkomposzt trágya értéke 6,15 Ft, a kereken 17*- Ft-os önköltséggel szemben, vagyis kb. csak . 1/3-a, pedig a műtrágyák hatóanyagának érvényesül ése lényegesen jobb mint a szemétkomposzté. A Haliéban 1878 óta folyó tartamkisérlet szerint az istállótrágya nitrogénjének, foszforjának és kálijának a hasznosulása 60,62 és 84 %, ugyanakkor a műtrágyák nitrogénjének hasznosulása 80 %, a foszforé 50 %, a kálié pedig 72 %. E látszólag mechanikus szemléletü, valójában azonban az érvényesülést is tekintő számítás során figyelmen kívül hagytuk a komposzt másik anyagát, a szervesanyagot, amely a talaj humuszát növelheti© /Az égetéssel megállapi.tott un. izzitási veszteség hibás képet ad, mert ebben az el nem égett szénmaradékok is benne vannak. A torzítás mértéke közel 100 %- os is. lehet/© Hogy mi a szervesanyagnak a humuszértéke, azt pontosan még nem tudjuk. A Hallei. tartamkisérle.tben pl# 75 év alatt az istállótrágyp széntartalmának 18 %-áhó.l lett humusz. Sok olyan alapos és megbizható kísérleti eredmény látott már napvilágot, amely szerint a humusz hatása erősen vitatható. A Hallal tar tamki.sérletben pl. az© Is tállót rágya és az ugyanannyi tápanyaggal végzett műtrágyázás hatásában /a termések tekintetében/ nem volt különbség. A Dániában 1894 óta folyó kísérletben a műtrágyák .lényegesen jobb hatást fejtettek ki. Ezek a vizsgálatok azonban még nincsenek lezárva, továbbá vannak kísérleti eredmé- f nyék, amelyek pozltiv szervestrágya hatásról tanúskodnak, s Így fel kell tételeznünk, hogy a humusznak van többlet- , hatása, amely persze biológiai, kémiai és fizikai hatá3 egyaránt lehet. Ez a hatás azonban nem mindenütt nyilvánulhat meg. Hollandiában pl, kimutattak ilyen hatást, amely szerint 1 % humusztartalom gyarapodás a termékenység 5 %-kal való emelését idézi elő, Svájcban azonban ilyen hatást nem tudtak kimutatni. A humuszhatás egyébként csak hosszabb idő után jelentkezik és a humuszellátás csökkenése után csak hosszabb j.dő után szűnik meg. 1278/Sz. t .MSB * '■ B I v
