1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
106
i- 81 Dr. Terts István: A városi szemét felhasználása a növénytermesztésben 1. A felhasználás szükségessége: A városi szemét felhasználása a növénytermesztésben kétféleképpen történhet: a/ a szemétből készített komposzt, és b/ a szemét erjedése /korhadása, bdmFása/ folyamán keletkező hőenergia formájában. A hőenergia' felhasználás történhet közvetlen és közvetett módon. Előbbi az erjedési hő felhasználásából áll /mely közvetlenül a melegágy termő talaját és légterét fűti/', utóbbi a biógáznyerésből, melynél a gázt megfe- • lelő fűtőberendezésben kell elégetni. A növénytermesztésben mind a komposzt /mint szervestrágya/, mind a fűtőanyag /melegágyak és növényházak fűtésére/ igen értékes és szinte mindig "hiánycikk" - számba megy. A komposzttrágva, mint szervestrágyaféleség, minden mennyiségben felhasználható, mivel a növénytermesztés igen nagy szervestrágyahiányban szenved. Ennek legfőbb oka az, hogy nincs elegendő istállótrágyánk. f Az 1961. március 7-i állatállományunk 2,796.000 számosállat. Egy számosállat trágyatermelését átlagosan évi 80 q-nak véve: az istállótrágvatermelés évi 2,236.800 sulyvagon. A trágyaigényes művelési ágak területét és szervestrá- gyaszükségletét az alábbi adatok szemléltetik: Szántó 9*346 ezer kh; 45 q/év alapon össz.: 4.206 ezer vagon Kert 309 " ? 130 " " 402 " Szőlő 345 " ; 120 " " 414 " 5.022 Rét 879 " } 2.0 " " 176 " Legelő 1.625 " ; 20 " " 325 11 501 AOC I Összesen: 5®523 1278/Sz. 9
