1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

100

. ff .emm i- 74 ­vegő hiánnyal gázos!tani, a másodikban kellően előmelegített -rragő segélyével a szükséges légfelesleg mellett oxidáló kor:ayezetben biztosítani, a keletkezett rossz-szagu gázok teljes elégését és szagtalanságát. Ez utóbbi rendkivül fon­tos körülmény, mitotán a szemét-elégető nem települhet nagyon messze a lakott részektől - ekkor elveszne a fuvar-megtaka­rítás. ami. - mint később látni fogjuk - egyik pénzügyi alap­ja az égetésnek - és a lakók ellenzése egyszersmindenkorra leállítaná az égetést. Itt mindjárt sietek megjegyezni,hogy ma ez a kérdés annyira megoldott, hogy a zürichi és a ham­burgi szemétégetők és a most épülő bécsi is a város erősen lakott részeiben van, ahol. nemcsak teljesen szagtalanul dol­goznak, de oly tökéletes porleválasztással vannak felsze­relve, hogy semmiféle szálló pernye vagy por nem kerül ki a minden esetre jó magas /: 80-120 m: / kéményből. Maga a kazán is Ismételt lehetőséget nyújt a poréitávol 1tásra. Ez igen lényeges kérdés, hiszen minden szemétégető előbb-utóbb la­kott területre jut, mivel as idők folyamán a fejlődő város körülépiti. így történt a Párizs környéki szemétégetők ese­tében is. A szeméi égetésnél .igen fontos körülmény minden egyes '•ha^ge önálló lemé rése és nem pedig a széntüzelésnél szo­kásos módon térfogatra alapozva tartani az üzemet. Az egyes changé- ok között igen nagy sulyeltérések lehetnek és éppen minél nagyobb egy-egy charge-nak a térfogatsúlya, annál ke­vesebb levegő kell az elégetéséhez, miután a súlytöbblet elsősorban nem éghető alkatrés-zektől származik. A gyakorlat azt mutatta, hogy tanácsos a szemét-égető kemence légalá- fuvását változatlanul hagyni és szükség esetén inkább az adagolással utánsegiteni. az égés egyenletességet. Itt igen jó szolgálatot tesz az állandó füstgáz analízis a C02 tar­talom folyamatos ellenőrzése és annak: az eredményeihez ké­pest az adagolás gyorsítása.Magukat a szemétégetőket nagy­jából két csoportba és azokon belül alcsoportokba oszthat­juk. Az elsőba vehetjük a mély aknával rendelkező kemencé­ket vagy generátorokat, ide sorolhatjuk a Woödhall Duckham féle aknakemencét, a Sauvageot féle generátort és a Vénien rendszerű égető kemencét. A második csoportba sorolhatjuk a több egymás fölött ferdén elhelyezett rostélyrattál bíró kazánokat. Ilyen a Középeurópában igen elterjedt és nálunk is leginkább ismert von Roll féle kemence, a Völund kemen­ce stb. Az utóbbinál a ferde előtét rostélyok után egy for­gó kemence jön, ahol a szemét véglegesen elég.­Az égető kemencék vagy rostélyok után kapcsolt kazánokról' „ nincs különösebb mondani valóm, magamat nem is tartom a kérdés ezen részében különösebben illetékesnek. A nagy­mennyiségű szálló por miatt jó tisztítási lehetőségek biz­tosítása szükséges a már emlitett porleválasztáson felül. Az alacsony tüztór hőmérséklet következtében a sugárzásra kevésbé, elsősorban a konvekc.ióra kell a kazánt tervezni. A szokásos kazánok alacsony nyomásuak, általában 8-10. az ujabb bécsiek azonban 18 atü nyomásuak, 8-10 tonna gőz óránkénti termelése mellett. A jó salak kihordási lehető­ség is igen fontos, más kazánokkal szembeállítva már azért 9 127 8/Sz. /)0O t

Next

/
Oldalképek
Tartalom