1963. október 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
42
i lete 3*800,000 m^-t tett ki. Jelenleg Budapesten 7*600.OOOm2 a parkok területe, azaz éppen kétszerese az 1938-as állapotnak. Ez évben ujabb 400,000 m2 terület növekedésével számolunk, jövőre és az elkövetkezendő években a parkterületek még nagyobb ütemben fognak növekedni. /A parkok, sor-, fák és játszóterek adatait az l.sz. melléklet tartalmazza./ A parkfenntartás területén azonban több olyan jelenség mutatkozik, amely akadályozza a további fejlődést, sőt hovatovább egyre nagyobb nehézséget jelent a jelenlegi színvonal megtartása is. 1./ Alacsony a parkfenntartási munka termelékenysége. Budapesten egy parkfenntartó munkás átlag 1 ha területet, tart karban. Varsóban 0.7, Béosben 1.3, Bernben 2.3 ha-t. Ez azt bizonyltja, hogy Varsót leszámítva a többi városok kertészete jóval termelékenyebb. A lemaradás oka, hogy a parkfenntartás két legmunkaigényesebb feladatát a pázsitkaszálást és öntözést kezdetleges módszerekkel, kézi erővel látjuk el. Keleten és nyugaton egyaránt elterjedt a nagyteljesítményű fünyirógépek alkalmazása és az önműködő öntözőrendszer kiépítése. A külföldi városi kertészetek a parkterületeken alkalmazható mozgékony szállitóoszközök tömegével rendelkeznek. A Fővárosi Kertészeti Vállalatnak csak igen kevés ilyen eszköze van. Ha ehhez megemlítjük, hogy a munkaerő ellátás egyre nehezebb, továbbá a létszámszükségletet szinte sohasem sikerült biztosítani és ha figyelembe vesszük a főváros fejlődésével arányban álló parkterületek növekedését, akkor levonható az a következtetés, hogy a Kertészeti Vállalatot minden körülmények között új irányban kell fejleszteni. 3./ A parkfenntartási hitel kérdése. Ebben az évben 33 millió forint áll a parkfenntartási költségek fedezésére. A hitelösszegből azonban nemcsak a tulajdonképpeni fenntartást kell biztosítani, hanem a parkokhoz / O) lfA~- 3 -
