1963. május 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
150
mezőgazdasági osztályának -- ellentétben a többi társosztály okkal - lényegesen más a helyzete. Amig ugyanis a többi osztályok egy rendelettel, vagy utasítással elrendelhetik bizonyos dolgok megváltoztatását, addig mi a termelőszövetkezetek vonatkozásában ezt nem tehetjük meg. Azárt. nem tehetjük meg, mert itt a tulajdon-formák különbözők, Amig az állami üzemeket a többi osztályok állami, ossz-népi tulajdon formájában irányítják és igy adnak ki utasításokat, addig nekünk a tsz-osoportok tulajdonát kell irányítanunk úgy, hogy az elvtársakkal beszélgetünk és meggyőzzük őket, - érvekkel kell meggyőznünk - hogy azt a bizonyos dolgot, arai a város ellátása szempontjából és politikai szempontból is helyes volna, csinálják meg. De előfordult olyan esot- is, hogy három éven keresztül az egész tsz-tagoággal beszéltünk a nagy plénum előtt, és nem fogadták ol azt, amit jo lett volna megcsinálni. Mit tehetünk ebben az esetben? Valóban nem lehet elrendelni, hogy ezt vagy azt utasításra hajtsák végre. Mi hosz- szulejáratú hitelekkel, beruházásokkal tudunk befolyásolni bizonyos dolgokat, hogy azért mégis csal: igy alakuljanak azok. De Budapesten a legtöbb termelőszövetkezet bankhitel nélkül, a saját pénzeszközeivel dolgozik. Mivel tsz-osöpörtok tulajdonáról van szó, az a néhányszáz ember, aki a termelőszövetkezeteken belül dől ;ozik, úgy gondolkozik, ahogyan az a saját zsebének le ;jobban megfelel, és ha ezt úgy akarnánk befolyásolni, hogy még som igy le ;yen, és az évi keresete ne 25-30.0C0 forint legyen, hanem 5.000 forinttal kevesebb, azt egyszerűen nem fogadnq§k el tőlünk. Ha pedig nem fo :adják el tőlünk a dolgokat, akkor még f egy vonatkozásban lehet esetleg javitani a dolgokon, még pedig úgy, hogy a tsz párt szervo z e tévéi beszélgetünk, és a szövetkezetben dolgozó kommunisták is segítik ezt az agitáeiót, - ha ők is egyetértenek azzal, hogy kevesebb legyen a jövedelmük és olyan gazdálkodást folytassanak, amiből ráfizetésül: van. Amig nekünk van olyan termelőszövetkezetünk, amelyben minden darab sertésre 400 forintot fizetünk rá, akkor hogyan tudjuk meggyőzni a termelőszövetkezeti tagokat arról, hogy vállalják a ráfizetést. Például a Dózsa termelőszövetkezet tagjai alig keresnek 13.000 forintot egy esztendőben. Ilyen körülmények között hogyan győzzük meg a tagokat, hogy mégis osak csinálják a ráfizetéses tó sík emelést, - és e re beszéljük rá őket? Ez nehéz dolog. Mo L I- 39 - ! 4 §
