1963. április 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
137
■ ■ ' ~4” i ■ A beutalás okait vizsgálva két tényező fokozza a csecsemoctt- ' hnái elhelyezés iránti igényt: az egyik államunk fokozódó •ond03kodéaa a veszélyeztetett gyermekekről, a másik a szülők csökkenő felelősségérzete gyermekük iránt. A társadalom fokozott gond /skodásának egyik legújabb megnyilvánulása a tbc-3 környezetben élő gyermekek kiemelése a fertőző környezetből. A 42/1960.az. kor ányrendelet ezen gyermekek ingyenes gondozását irja elő. A rend .'ot alapján Budapesten 1960-ban 190, 1961-ben 155, é3 1962-ben 172 gondozottat helyeztünk el csecsemőotthonban. Elhelyezésük általában gyorsan, soronkivül megtörtént. Nem mondhatjuk ezt ol az utógondozásra váró koraszülöttekről és szociális okok miatt elhelyezésre váró kisdedekről. A aürgős területi felvételeket csak úgy tudjuk biztosítani, hogy a kórházakban lévő gyermekek é3 koraszülöttek -sokszor hónapokig, évekig- várakoznak. Egészséges gyermekeknek, fertőző környezetben való tartása óriási veszélyt jelent. Ma úgy néz ki a dolog, hogy a veszélyben lévő gyermeket elvesszük a szülőtől és "állami védőiem" ürügye alatt még sokkal nagyobb veszélynok teseziik ki azzal, hogy kórházi osztályon vagyunk kénytelenek tartani. Nem lehot lebecsülni árnak jelentőségét sem, hogy kórházainkban elfekvő állami gondozottak és gondozásbavételre várók a gye1, ;kágyuk 8-10$-át lefoglalják. Külön problémát jelent a t© itileg, vagy szellemileg fogyatékos 0-3 évo3 korunk gondozása. Ezek csecsemőotthonainkban a többi állami gondozott között foka zenek anélkül, hogy gyógypedagógiai nevelés ükről, vagy rehabilitációjukról gondoskodhatnánk. Fejlődésük feltételei szakszerű ellátás hiányában nincsonuk jelenleg biztosítva. A valódi szociális okok tulajdonképpen csökkenő tendenciát mutatnak, 3 gyakran keverednek az erkölcsi elhagyottaág okaival. A kifejezetten erkölcsi veszélyeztetés alatt gondozásba került gyermekek száma évről-évre az össze3 állami gondozott 30$-át teszi ki. Az állami gondozásbavétel jelentős részének oka a 3zülők erkölcstelen magatartása és csökkent felelősségérzete. A szülői felelős- ségérzot emelése érdekében államigazgatási és társadalmi szerveink még igon keveset tettek! Sok esetben elmarad a felel' 3égrevonás is. , _ --------------- I t -ra .mp
