1963. február 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
6
f I i a otthonokban az állandran felevő, idült betegségben szenvedő gondozottak aránya meghaladja a 74 >-otP A fekvőbeteg gondozottaknál a leggyakoribb kórismék a következők: agyérelmeszosedés, agyvérzés utáni állapot, ádegoénulások, gümő- kóros megbetegedések, tüdőasztma, tüdőtágulás, sziv- é3 érrend- 1 szeri betegségek, cukorbetegség, izületi megbetegedések és eléggé nagyszámban rosszindulatú daganatoké Az elmebetegotthoni gondozottaknál? a veleszületett elmegyengeség és a hasadásos elmezavar. valamint az eskór különböző változatai és nagyszámban az aggkor! elmegyengoség súlyosabb megjelenési formái,, A jelenlegi helyzet a következő okok miatt alakult ki: Az átlagos emberi életkor az utolsó évtizedben jelentősen megnövekedett * Hz azonban nem jelenti azt, hogy a legidősebb korosztályok nem szorulnak aktiv gyógykezelésre, hanem éppen ellenkezőleg az öregkori idültbeteg3égek miatt gyógykezelésre szorulók száma nagymértékben, emelkedett, A körzeti orvosi hálózatnál jelentkező idős betegeket az aktiv, illetve utókezelő kórházak felé irányítják, de a kórházi ágyak elégtelensége miatt a központi ágynyilvántartó az igényeket teljes egészében kielégíteni nem tudván, egyrészüknek a szociális otthoci elhelyezést ajánlja. így az egyébként Í3 szociális otthoni elhelyezésre szorulókon kivül egyre növekszik azoknak a száma, akik bár kórházi kezelésre szorulnának, mégis szociális otthoni beutalásukat kérikt így alakult lei nz, hogy az egyedülálló, vagy családi környezetben már nem ápolható idült betegek kórház helyett jelentős részükben szociális otthonokba kerültek,, A körülmények kényszerítő hatása alatt a szociálpolitikai csoportnál az a gyakorlat alakult ki, hogy azonos szociális ráutaltság mellett az elhelyezés sorrendjét a súlyosabb beteged: javára döntötte el, sőt sok esetben az ogészségi állapotot a szociális helyzetet megelőzve vette fígyelerabo 03 az utóbbi óvekben inkább utókezelő kórházi ápolásra szoruló személyeket vett szociális otthoni gondozásba. A gondozottak megváltozott összetétele a szociális otthonok gondozási munkáját kényszerűen átalakította ós azok jelenleg - alapvotő feladatukon túlmenően - a rászoruló öregek intézeti gondozása során nemcsak azok elhelyezéséről, élelmezéséről, ruházatáról, és ma már kielégítő színvonalú kulturális ellátásáról kell gondoskodjanak, hanem a gondozottak többségénél emellett igen je- | lontős, kórházi jellegű, feladatokat is látnak el0 A várható fejlődés iránya azonban a kialakult kényszerű helyzettel éppen ellentétes, minthogy a szocialista társadalom fejlődésével és az orvostudomány előrehaladásával egyre több ember éri meg viszonylag egészségesen a maga3 ko ■. és ezek egy részét szociális otthonba és nőm kórházba koll majd elhelyezni, A 'Végreha jtóbizott- i 3ág vezetői egyetértenek ezért az Egészségügyi Minisztérium kollégiuma által elfogadott azon távlati fejlesztési irányolwol, amely szerint a szociális otthonok eredeti feladataival összhangban ki— | I- 2 -
