1962. november 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

121

- ÍMi 'al'iBBBi I A mi társadalmunk abban különbözik minden más társadalomtól, hogy nálunk minden az. emberért van, nem egyesekért, hanem mindenki­ért. Mi azt akarjuk, hogy a földkerekségen mindenkinek a boldogság legyen az osztályrésze. Az. emberiség szemünk láttára halad előre a mindenki boldogsága felé. Egyre több eredményt érünk el, fokozatosan legyűrjük a nyomort, a betegségeket, de a természet rendjét alapvetően nem változtathatjuk meg. a halált csak elodázhatjuk, de meg nem szün­tethetjük. Amíg ember születik a földön, addig meg is fognak halni az emberek. A hozzátartozók fájdalmát és gyászát meg nem szüntethetjük, csak enyhíthetjük. Enyhíteni igyekszünk annak tudatában, hogy még fiatalok a szülök, még előttük az egész élet, a maga küzdelmeivel, sikereivel, szépségeivel. A mos elhunyt apróság helyébe lehetnek még gyermekeik, akiket sok örömmel nevelhetnek fel egy új, boldogabb jövő számára. Nyugodjál békében kiesi ember, akinek nem adatott meg, hogy a mi korunkban — minden korok legszebbikében — az. emberiség történe­tének igaz. hajnalán te is építője lehess a napsugaras jövőnek. Emléked szüleid továbbra is megőrzik. GYERMEK TEMETÉSÉN ELHANGZÓ HESZÉI) (fí—lt) EV KÖZÖTT). Fájdalommal sújtott Gyászoló Család ! Eljöttünk ide, ehhez a koporsóhoz, hogy mindörökre elbúcsúzzunk egy kedves fiatal gyermektől ................................ pajtástól, (diáktól).. Hirtelen hagyott ill bennünket, egy reményteljes fiatal élet kezde­tén, váratlanul döntötte gyászba szüleit (testvéren, diáktársait, jópajtá- sait, az úttörő csapatot). A gyásztól sújtott szülök hiába várják haza ezentúl az iskolából, üres a helye az. iskola padjában, a e.salád uszta'ánal. Többé nem látjuk öt utoljára veszünk búcsúi Tőle, aki életében szüleinek kedves gyer­meke, pajtásainak hú barátja volt. A szülőkkel együtt mi, az. ismerősök és barátok is mély gyásszal, fájdalommal búcsúzunk kis barátunktól, szorgalmas, vidám kis­pajtásunkéi. Kedves Szülök ! A korán elhunyt kisgyermek mar nem élvezheti azt a gondos, önfeláldozó szereidet, melyet önök a szülői ház meleg körében nyújtóink Ne' i Ö már nem részese a ma fiataljai örömteli dó- lenek, melyért Önök kedves szülők oly sokat fáradoztak. Kérem, ne ad­jak át magúkat teljesen a bánatnak es a fájdalomnak. Gyászukban önök mellett állnak munkatársaik és barátaik széles köre, valamennyien részt akarunk venni abban a fájdalomban, melyet íz. a hirtelen csapás önök* '<91 Ilii 1.' /■ 57 üüppww ■ - ■ i wmmmmmmmmmmmm / / I - i * •** »** 'te.awQB

Next

/
Oldalképek
Tartalom