1962. november 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

87

*

ütemezés tekintetében azonban legyen szabad javaslatot tennem a határozati javaslatok kiegészítésére, ill. módosítására. így az

1./ ponttal kapcsolatban azt javasolom, hogy a három elvi osztály által kidolgozott legfontosabb prémiumirányelveket az SzET-vel történő egyeztetés és a vele való egyetértés után a VE elnöke elé kell terjeszteni jóváhagyás végett, mert ez volt a gyakorlat az előző évben is.

A 3./ pont határideje gyakorlatilag nem hajtható végre, mert ha az 1./ és a 2./ pont 15 napi határidejét vesszük alapul, akkor a 3./ határozati javaslat végrehajtására gyakorlatilag minimálisan a jóváhagyástól számított 3o napi határidőt kell alapul venni.

Elnök : Több felszólald nem jelentkezett, a vitát tehát befejezzük.

Sokminden elhangzott a vitában. Az első legfontosabb kérdés a beosztottak és a vezetők közötti aránytalanság kérdése volt. Ha aránytalanság van, azt tényleg meg kell szüntetni.

De olyan arányosságra törekedni, hogy 7 vagy 15 százalék a technikusnak és a főmérnöknek, vagy a főtechnológusnak, nem helyes, mert olyan mérhetetlen egyenlősdit hozna magával és olyan fizetés- kiegészitést jelentene, hogy nem tudnánk garantálni, hogy a termelésben megfelelő húzóerőt gyakorolna. Egyébként a gyakorlat is mást mutat. Mi is szoktunk célprémiumokat kitűzni és tudjuk, hogy a célprémiumok, általában a premizálás döntően attól függ, hogy a műszaki vezetők hogyan állanak hozzá a dolgokhoz. Akadhat technikus, aki még 7 százalékot sem érdemel, a főmérnök pedig megérdemli. Lehet forditva in, hogy a főmérnök nem érdemli meg, de az egész vállalat, vagy a vállalat nagyrésze sem érdemli meg, ha a vezetők nem fejtenek ki olyan tevékenységet, amely emelné a vállalat szintjét. Nem tudjuk elképzelni. Ez ellene szól minden olyan tételnek,

Hogy egyenlősdit! Nem mondom, hogy Pandurovics elvtárs erre törekszik. Nem erről van szó. De van nálunk olyan tendencia, hogy „egy

f é jN

az egyhez arányt alkalmazni! Ez ellentj mond minden anyagi érdekeltségnek. A gazdasági vezetésben ezt alkalmazni nemt udjuk és nem is akarjuk. Nyilvánvaló, hogy ha a vállalatok ilyen területre tévednek, gazdaságilag nagyon erős visszaesés következik be. Nem a vállalat előtt álló feladatokat fogják nézni, hanem azt, hogy 7, vagy lo százalékos arányban történt-e az elosztás. Egészséges korlátokat! - azzal messzeraenőleg egyetértek. Ne az történjék, hogy

II Áí I