1962. október 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
71
I é ti !- 3 - * t dalése jelentené a lakók kihelyezése után, Ez észszerű megoldás lenne, viszont a lakásügyi hatóság megfelelő számú szültséglakásról kellő®, időben nem tud gondoskodni, Pl: a 7436/1961. Titk.szám alatt iktatott ügyben az épitésügyi hatóság a XX,kér. Magyar u,.54. számú épületet 1958.-ban lakhatatlanná és életveszélyessé nyilvánította. Ugyanakkor átirattal fordult az elsőfokú lakásügyi hatósághoz, hogy az épületben lakó 3 nagy létszámú család részére biztosítson szükséglakást. Az épitési osztály többszöri sürgetése ellenére a lakásügyi hatóság nem te„t semmiféle intézkedést és igy 1961,-ban az épitési osztály részéről ujabb kötelező határozat kiadására került sor, melyben a tulajdonossal szemben különféle életveszély elhárítási munkálatok elvégzését irtálc elő, A tulajdonos - aki özvegy asszony és havi 1200,- Ft. fizetéséből 2 kiskorú gyermekét 1 tartja el, - a kötelezettség végrehajtására nem volt képes. Ezért az ügy alapos kivizsgálása és az Építésügyi Minisztérium szakvéleményének kikérése után olyan határozat meghozatalára került sor, hogy utasítottuk az illetékes kerületi végrehajtóbizottságot a ház lakóinak záros határidőn belül történő kihelyezésére azzal, hogy amennyiben a kihelyezés az előirt határidőre nera történne meg, a legszükségesebb életveszély elhárítási munkákat haladéktalanul hatósági utón kell elvégeztetni, a lakók kihelyezése esetén pedig az épület lebontása iránt intézkedni. Fentiekhez hasonló határozat született az 5745/1962. Titk,szára alatt iktatott ügyben is, ahol a kérdéses épületet 1J-57* évben nyilvánították lakhatatlanná és életveszélyessé, s a lakásügyi hatóság az épitébi engedély többszöri átirata ellenére sem tett semmiféle intézkedést a lakók kihelyezése iránt. Ez esetben a tulajdonos 850.- Ft. nyugdíjjal rendelkező egyedülálló nő. A felhozott példából is kitünően föltétlenül indokolt lenne a szükséglakások biztosítása tekintetében az épitési osztály és lakásosztály munkájának jobb kooperálása, mert enélkül az épitési hatóságok határozatainak nem lehet éryényt szerezni, és végrehajthatatlan kötelező határozatok kerülnek kiadásra, 2./ Az építésügyi hatóság és lakásiigyi hatóság kapcsolata. Az államigazgatási apparátuson belül a szakigazgatási szervek eljárásuk során kapcsolatba kerülnek egymással és munkájuk csak akkor lehet eredményes,ha azt a másik érintett szakigazgatási szervvel összehangoltan végzik. Az épitésügyi szakigazgatási szerv ilyen természetű kapcsolatai közül - a hatáskörébe tartozó feladatok jellegéből adódóan - a lakásügyi hatósághoz való vís.onya a legjelentősebb. L-------------------------------. J * • V '40
