1962. július 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
40
i , # é FŐVÁ. OSI ÉPITOIPAIí! BERUHÁZÓ VÁLLALAT Budapest V., Városház u. 9-11. Tárgy: A lakásszövetkezetek szervezésének és működésének rendezést igénylő kérdései. Tisztelt Végrehajtóbizottság! A lak'S3zövetkezetek szervezése nen az építkezések megkezdésekor, hanem azok befejezésekor, tehát késve történik. így a lakásszövetkezeteknek nem áll módjukban az építkezésekbe társadalmi munkával bekapcsolódni, és nem tudnak ellenőrzési tevékenységet végezni. Többször előfordul, hogy a műszaki átadásátvételi eljárás időpontjában sem működik még a lakásszövetkezet, tehát az elkészült épületet nem tudja átvenni. A késői szervezés miatt egyes épületek hosszabb ideig üresen állna):. Az említett visszás helyzetet kiküszöbölné, ha a lakásszövetkezetek időben történő szervezésének előfeltételei biztosításra kerülnének, nevezetesen: a./ ha az épülő szövetkezeti lakAsok a kerületek között több évre előre szétosztást nyernének, nemcsak szám szerint- ami igy történt, - hanem hely, cim és lakástipusok szerint is, továbbá b./ ha a lakásszövetkezetek sz a verése nem a jelenlegi gyakorlat szerint csak késő.-, időpontban megállapítható lakásárai:, hanem az évek során mutatkozó tényköltségek alapján kialakított tájékoztató irányárak szerint történne, A szövetkezeti lakások ára a telekárat is magában foglalja. Nincs azonban sehol rögzítve, hogy a kisebb vagy nagyobb lakótelepeken létesülő szövetkezeti lakóházak telekrendezését hogy kell megoldani, tehát hogy a lakásszövetkezet tulajdonába mekkora telket kell átadni. Az irányárak alkalmazásának bevezetésével egyidejűleg ez a kérdés is rendezést igényel annál is inkább, mert nemcsak az ármegállapítás, hanem a szövetkezetek működése szempontjából is i^on lényeges, ugyanis a lakótelepi szövetkezeti épületek nem zart-soros beépítéssel, hanem tágas, locsolóhálózattal és közvilágítással ellátott parkokban helyezkednek ol, melyeket az úthálózat bont kisebb, de még mindég terjedelmes egységekre. Abban az esetben, ha a lakásszövetkezetek tulajdonába csak akkora telkek kerülnének, amekkorákon az épületek állnak, a tulajdonjogi kérdések könnyen elhatárolhatók lennének, hisz az úgynevezett úszótelken kivüli területek ! közterületnek minősülnének. így nem merülhetne fel a szövetkezetek részéről telkeik bekerítésének joggal felvethető kérdése, ®. arai városképi szempontból mego ..óhatatlan, és nem terhelnék a lalíísgzövetkezőtöket a tulajdonukba kerülő telkek közmühenn- tartási költségei, amelyek i_.cn jelentős mérvű ós áldandó jellegű anyagi áldozatot követeinek a szövetkezeti tagoktól. ______________________________________________________ —J nm * -p
