1962. április 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
155
I i- 12 Sós tartalékként kezeli a XPM és a beruházási keretet akkor u :alja át, amikor a jármüdiszpozició megérkezik a fővároshoz. Lényegében tehát csak albérletben kapjuk ezt a pénzt arra a 2-3 napra, ami,; a kifizetés tény le esen megtörténik. Egyébként ebben a keletben szerepel a tavaly nagyon izgalmas villamos-motorkocsik pénze is. Van azután negativ irányban ható keretváltozás is, ez pedig az évek óta visszatérő ós még vagy két évig eltartó beruházás, a dunaújvárosi feladó állomás beruházása, több tízmilliós, sőt, százmillió feletti beruházás, amelynek évenk'nti részeit a Vasműi ■ ■ djuk át, mert Vasmti bonyolító. Ez mínusz ai 3o milliót jelent a Közmdigazgat óságnál. Ez a keretváltozás plusz~minu..z ;a több,mint 80 millió. A differencia pedig 13o millió. A 80 millión kivül 5c millió egyéb keretátadásokból-átvételekből adódik, részbe:: évközi hitelek átadásából is. Az átufutási idő kérdésében nagyon kevés ment éget lehet mondani. Kern tartják be sem a:: idegen kivitelezők, sem saját kivitelezőink az átfutási id őt, de valóban \ ' lyáSolj ezt a mü zaki előkészítósek pontatlansága is, befolyásolják az időközben felmerülő többletpótmunkák, konstrukciós változások. Egy kissé talán megtéveszték a szánok a hosszúságot illetőleg, hiszen sokszor már előbb üzembe helyezik a beruházást, mint ahogyan a st- tisztikai üzembe:-.elyezés ténylegesen megtörténik. Ez azonban mit sem változtat a helyzeten. Nekünk az a feladatunk, hogy a st- tisztikai előírások szerint a felvonulás pillanatától a pontos, szabályos, műszaki átadás-átvételig, a keret-leszámolásig számítsuk az átfutási időt. Néhány szakig, szervünk vezetője joggal tehetné szóvá pl. a 6. táblázatban foglaltakat, igy az Építési Igazgatóságon is felmerülhet ez a kérdés, a Kén-utcával, a munkásszállással kapcsolatban, ahol az üzembehelyezós a valóságban korábban me. történt, mint ahogy az átfutási időben Írjuk, a le számolás ,xzkk a pótmunkák teljesítése azonban nem történt meg. Ezen feltétlenül 3egiteni kell. Az 1962. évi előkészítéssel kapcsolatban teljesen igaza van Vértes elvt-' rónak. Nemrégiben hi,vtuk 'fel a szakig. szervek és a kerületek figyelmét arra, hogy a^hb^ocTésben foglalt leterhelés messze a száz fölé ment volna, ha hagytuk volna, a lccni:rőt vállalati szerződések megkötése ugyanakkor február 1-én a 33-34 %-ot sem igen érte el. Engedjék meg azonban, hogy ne mindigfeosazat /fí5T~ kkote lg, l__ — —I fi . • .. s-JíSp
