1962. január 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
46
is fejlődött az elmúlt évben. Ezt le lehet szögezni, és ebben bátran állást lehet foglalni. Természetes azonban, hogy mi azért még nem vagyunk megelégedve, - és a dolgok még nem lezártak, hanem menetközben nagyon sok teiahivaló van még a Főváros valamennyi szakigazgatási szervénél. Természetesen ez áll a panaszügyi csoportra is, a Titkárságon belül. Amit HarrertoÉ elvtárs kérdezett, az számszerüségében is ki van mutatva, tudniillik az elintézés módja meg lett változtat#^ 350 esetben. Ez azt jelenti, hogy a panaszügyi csoport munkájának hatályossága az ügyfél javára érvényesül, - igy tehát érdemben is érvényesül a munkája a szakigazgatási szervek döntésével szemben. ,a szakigazgatási szervek Az is természetes, hogy minél jobban végzik munkájukat^ ' annál jobban tud fejlődni a pariaszügyek intézése. Mi a szakigazgatási szerveket arra szőritjuk, hogy ők a II, foka határozatokat minél jobban, minél alaposabban, a rendeletekre alapozva hozzák meg, hogy a vitatott érintkezési felületet minél jobban csökkenteni lehessen. Egyszóval: az az elképzelésünk, hogy elsősorban a szakigazgatási szerveknél javitsuk a munkát, hogy minél kevesebb ésetben legyen kénytelen a panaszügyi csoport megváltoztatni a szakigazgatási szervek határozatait. Ehhez nyilván az ügyészségtől érkező jelzések is hozzásegítelek. Bármennyire javult is a munka, azért meg kell mondani azt is, hogy nera egyértelmű és nem könnyű a hozzáállás az ilyen jelzésekhez. Ez harc kérdése a panaszügyi csoport részéről - cs a Titkárság részéről is - a szakigazgatási szervek felé. Most is, amikor igazoló jelentésre szólítottuk fel az elvtársakat, azt mondták*, hogy nem | hat hónapi, hanem csak két hónapi késés volt. Mondom: ez harc kérdése is, és ezért az elnökhelyettes elvtársaknak mog kell erősíteniük a maguk területét, és az osztályvezetőket arra kell szorítani, hogy az ügyintézés minősége szempontjából már lent jobban menjenek a dolgok. L}C | fí * '
