1962. január 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
33
tt “W~ j * azonban az is szükséges, hogy a központilag kezelt béralap tartalékon, kivül egyéb szinten /szakigazgatási szerv, tröszt, vállalat/ átlagbér tartalékot ne képezzenek. Miután termelési tervszámaink - egy-két tevékenységtől eltekintve - nem tartalmaznak jelentős növekedést, a .létszámok növekedése tanácsi szinten minimális /2,4 %-os/. Létszám emelkedés általában osak azokban az ágazatokban jelentkezik, ahol a munkaigényesség növekedése múlhatatlanul szükséges. Ennek megfelelően termelésünk növekedéséből - a munkaigényes arányváltozásokat kivéve - mintegy 7o % a termelékenység növekedésére jut. A következőkben csak a jelentősebb ágazatok átlagbér és termelékenysági mutatóinak ismertetésére szorítkozunk. I. Helyi ipar. munkaügyi terve 1. Ipari, osztály Az Ipari osztály vállalatainak termelékenysége - kézműipar és ipari szolgáltatási tevékenység nélkül - 3,6 % -kal nő, a kézműipari és szolgáltatási tevékenység nélküli termelés 2 %-os mértékű emelkedése mellett. A termelés növekedés forrása a termelékenység. A munkások és l fralc átls0*ér ö.gyaránt lol,7 %. A Kormány jóváhagy Yten lévő számítási anyag szórtat mindkét állománycsoporton belül a javasoltnál nagyobb mértékű átlagbér volna lehetséges. A kézműipar munkaigényességé a fokozottabb maradék és hulladék feldolgozása miatt emelkedik, ezért az Ipari osztály javaslatára mintegy 5 millió Ft-ot a kézműipari bérhányad o,8 %-os emelésére állítottunk bo a tervbe a munkásátlagbér terhére. A mostkészülő heiyi iparpolitikai terv végrehajtása oz üzlethálózat bővitését teszi szükségessé és es alkalmazotti létszámot igényel, Ezért az alkalmazotti átlagbér terhére növeltük az alkalmazotti létszámot 88 fővel. Mindkét átcsoportosítás lehetséges, mert az átlagbéreket és létszámokat a lúrríny nem hagyta jóvá kötelező múltatóként. I ■ ‘ ' o<2 * <■ v * • k I ro ,
