1961. december 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
114
•tfxiSKXKyíÍXÍC©xaX!gEÍK.tX3í3;SiíX®KbaX;:EnRHkX Sz a fejlődés természetesen még mindig nem kielégítő, mert a lakosságot még minőig nem tudjuk ellátni ezekben a "tevékenységekben, sajnos együttesen, mind a két szocialista szektor se ■■:. Ez tehát azt mutatja, hogy tov'.bbi intézkedéseket koll tenni abban az irány\ * u bán, hogy a. közületi munkáknál, ill. az árutermelésnél kedvezőbbé tegyék a lakossági munkákat, mégpedig úgy, hogy uz árutermelésben elérhető hasznot mindinkább szűkítsük adópolitikai és egyéb vonatkozásban. Sz tudna átfogóbb eredményeket biztositani és erre akartam rámutatni. A másik kérdés pedig az, hogy mi most dolgozunk fel egy nag-y anyagot, amelyet majd a tanács ipari osztályával is meg kivánunk tárgyalni. Az abban felvetettek ezt a tendenciát tükrözik. Meggyőződésünk, hogy ha elfogadható lesz, akkor igen átfogó fejlődést lehet majd biztosítani a szövetkezetek ilyen irányú tevékenységében. A következő kérdés a hálózatfejlesztés terve. Én nem vitatom, hogy a hálózatfej le sztó si terv is összefügg az előbb elmondottakkal. Kétségtelen azonban, hogy mégis csak fel kell vetni a helyiség-kérdést, mert megvizsgáltuk a hálózatfejlesztési terv nem-teljesitését és azt láttuk, hogy a lemaradt 16 hálózati megoldásból 5 kivételével a többit bizony helyiséghiány miatt nem lehetett teljesíteni. Kertész elvtárénak igaza van abban, hogy a meglévők bővítésével is elő lehet selgiteni a hálózat fejlesztését, de csak megfelelő' felvevő hálózaton keresztül, mert különben nem fejlődhet, a lakosságnak nem k nyelnie s, nem eléggé hozzáférhet". Ezt nyilvánvalóan a mostani iparpolitikai tervben tudjuk majd megoldani. De ez az egyik legfontosabb tényező az előbb elmondottak mellett. Itt van azután a belépés és a kilépés kérdése a kisiparosok esetében. Ha a dolgokat nagyon őszintén fel akarjuk tárni, akkor a következőket kell látnunk: Akár jó volt, akár nem, az elmúlt lo év alatt létrejötte’: olyan szövetkezetek, amelyek árutermeléssel foglalkozni:. A textilipari szövetkezetek termelésének majdnem felét ilyen szövetkezetek adják. A bőripari szövetkezetek termelésének színtér., a vasipari szövetkezetek termelésének jelentős részét ugyancsak. E szövetkezetek egyrésze szalagszert! termelésre, másik része egyéb médon, de nagyüzemi termelésre szerveződött át. Szakemberállományban kb. t ugyanolyan szinten kellene rnozo níok, mint a tanácsi vagy az all..mi L te ______________________ | | i- 13 -
