1961. július 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
74
i- 19- 2o adjon véleményt az osztály, de ha káder tejle3ztési tervet fogadunk el, akkor nélkülözhetetlen tudnunk, hogy mi a helyzet a káderek területén, hol tartanak a szakképesités területén, milyen politikailag az apparátus összetétele. Lehetetlenség úgy késziteni a tervet, hogy ne tudjuk pontosan, hogy jelenleg mi a helyzet a kádrek tekintetében. Lehetséges, hogy a személyzeti osztály mindezeknek a birtokában van és ismeri a helyzetet, de a végrehajtóbizottság nem fogadhat el egy tervet a^-nélkül, hogy ne tudná, hol tartunk és hogy elsősorban hol kell erősiteni. Ehhez pedig bizonyos felmérés, utbaigazitás szükséges, - és erre lehet építeni a káderfejlesztési tervet. Ami a dolog má3ik részét illeti, én nem azt vetettem fel, és nem azt mondtam, hogy nincs szükség arra, hogy külső erősítésekkel oldjunk meg bizonyos problémákat, de azért lehetetlenség egy káderfejlesztési tervnél arra ki nem térni, hogy miként akarjuk a meglévő apparátust fejleszteni, és az apparátust hogyan akarjuk a feladatokhoz mérteat-megerősíteni. Ha ezt nem tesszük meg,akkor a fejlesztési terv csak egyoldalú lesz. Véleményem szerint most ia ez a baja. Helyes, )ia HmaaataigxmsHUtáaiiixaixfliM megjelölik, hogy a szakigazgatás területén hol .annak a gyenge pontok, - dens nemcsak küls^erősi- tésekkel kell megoldani a káderfejlesztési terv.két, hanem alkalmassá kell tenni az apparátus jőré azé®, hogy megfelelő legyen. Egy jórészét mégiscsak nevelni, illetve képezni kell tKJtxx és alkalmassá kell tenni arra, hogy előre lépjen. Tehát kétirányúnak kell lennie a káderfejlesztési elvnek. Egyrészt megerősítéseket kell adni a különböző területekre, másrészt alkalmassá kell tennie az apparátust, hogy megfeleljen a feladatoknak, - és még arra is, ho,.y előléptetésre is alkalmas legyen. A Kifogásom éppen az, hogy ez a rész hiányzik az anyagból. I . - - ..................... - I
