1961. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
10
a takarékossági mozgalom keretében elért anyag- és bér, valamint egyéb költség megtakarítások tették lehetővé. Csökkentette a vállalatok eredményét az eredmény terhére elszámolt 3.7 millió forint készlet leértékelési és selejtezési veszteség. Kiemelkedő - 6.3 millió forint - többleteredményt ért el a Gázkészülckgyártó Vállalat a gáztüzhelygyártás technológiájának módosítása, ujitások, hulladékanyag felhasználás fokozása következtében, az Óra cs Ékszeripari Vállalat 4.8 millió forint többleterodményc a magasabb termelés, a végrehajtott műszaki átszervezések, a takarékosabb gazdálkodás eredménye. A Textil- Bőr és Szőrmeipari Tröszt vállalatainak 16.1 millió forint a tötób í'el ere dm ény*é. ~A To* búi el'ny c r e sog c t a termelés felfutásán kivül a- nyagtakarékosság, az osztályos ós hulladókanyagok felhasználásának növekedése, ujitások, a közvetett költségek csökkentese, az alapjövedel- mezőseg megállapításánál figyelombevett forgalmiadó növekedések elmaradása, helytelen kalículació eredményezte. Legjobb eredményt a Divat- árukószitő Vállalat, a Gyermekruha és Fehérnomükészitő Vállalat cs a Mértélcutáni Szabóság órt el* A Vegyesiparfe Trö szt vállalatai nz előirt alap jövedelmezőséget 7.9 mil- ! í ó fo rTntl aT" VuTCeY j e si t et tele. A vállalatok közül 12 vállalat 11.2 millió forint többletnyereséget crt ol, a Talajerőgazdálkodási Vállalat lemaradása pedig 3.3 millió forint. A többletnyereséget részben n termelés emelkedése, részben a gyártmányösszetótol megváltó zása és a költségszint csökkenése idézte elő. Az önköltség csökkenését anyagtakarékosság, bérügyi intézkedése]:, ujitások, műszaki intézkedések eredményezték. Kiemelkedő többletnyereséget - közel 2.2 millió forintot - ért el a Gyöngygombgyár a hulladék anyagok felhasználása, az export termelés emelése, újítások,' a magas nyereségű gyártmány termelésének felfuttatása következtében. A Műanyag és Töltőtollgyár 1.8 millió forint többletnyeresége anyagtakarékosságból, bérügyi intézkedésekből, korszerűbb termelési eszközök beállításából, veszteséges termékek gyártásának csökkentéséből, forgalmi adó csöITccncsből származik. A Tála jorőgazdálkodási Vállalat lemaradását részben termelési összetétel változása, részben a szállítási költségek emelkedése idézte elő. A Ké zmü ipa ri Trö szt vállalatai 23.6 millió forint többletnyereséget er'teTc el. Á többletnyereség döntően a termelés emelkedéséből származik, melyhez hozzájárult az a körülmény is, hogy a kereskedelem igényének növekedése miatt a vállalatok a megrendelések között válogathattak és elsősorban a magasabb jövedelmezőségű cikkek termelését vállalták. Növelte a vállalatok többletnyereségét a takarékossági mozgalom keretében elért 10.1 millió forint megtakaritás, melyből anyagmegtakaritás 6.4^millió forint, bér- és közteher megtakaritás 2.0 millió forint, egyéb költség^megtakaritás 1.7 millió forint. Hozzájárult a többletnyereség eléréséhez az alapjövedelmezőségnél figyelombevett, de ténylegesen be nem következett forgalmi adó os árkiegészítés változás e- rcdménynövolő hatása is'. Csökkentette a vállalatok eredményét a kötbérek cs pénzbüntetések'1.4 millió . forint összeg* cs a készlet leértékelés és selejtezés 1.7 millió forint vesztesége. Kiemelkedő 3.2 millió forint többletnyereséget ért ol a XXI.Kézműipari Vállalat döntően az export termelés emelkedése, valamint az árkiegészítés megváltozása következtében. A Javitéiparj Tröszt vállalatai közül 6 vállalatnál 4.2 millió forint YráblnbTclnyereség, moly elsősorban az átszervezés következménye. A Javító- Szerelő Vállalat eredményromlása 2.3 millió forint, melynek részletes okait a 2. sz. melléklet tartalmazza. A 1 I —a ------------------- I i ft - 2 - I
