1961. április 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
99
, . — * . juy*k ti. * .. vjaMfl* ÍJ) fi;/ v£ .„, ®Í®..?,®/v' * 'K •fi ' ' fa i I- 33 változtatni a szemléletet. Ez erre a legjobb példa. Ugyanígy - legalább i3 egyelőre - hiába törekszünk a reggelizés szélesebb körben való kiterjesztésére. Nemcsak azon múlik, hogy vannak-e helyek, ahol reggelizni lehet, hanem azon is, hogy amikor a dolgozók reggel munkába menne^nem ülnek le reggelizni, hanem állva, gyorsan megisznak egy feketekávét és mennek tovább. Itt is meg kell tehát találnunk a megfelelő módszereket, a megfelelő formát arra, hogy a reggelizést kiterjeszthessük. Nemcsak a vendéglátóipari dolgozók, hanem a fogyasztók szemléletét is meg kell majd változtatni. A személyzeti kérdésekkel kapcsolatban a következőket szeretném megjegyezni: A káderproblémákkal összefüggésben mi nem gyakorolunk szakfelügyeletet. Csikeszné elvtársnő azonban felvetette a 17 párttag-igazgatóval kapcsolatban azt, hogy helyes volna itt a párt szövetségi politikájának megfelelően jobban politizálni. Nekünk ia ez a véleményünk. Nagyon sok eset van arra, hogy valaki igazgató lesz azért, mert párttag és van mellette pártonkivüli, aki tehetségesebb. Politikailag feltétlenül megbízható, de azért tartózkodunk tőle. Meg kell mondanunk, hogy mi magunkban is megvan tehát a hiba. Elmondottam már több helyen, hogy ha valakit fel akarunk venni, akkor elsősorban ón is azt nézem, hogy párttag-e. Belénk van nevelve, megrögződött ez a szokásunk, holott amikor minden szempontból megfelel, akkor a végén kellene megnézni, hogy amellett párttag-e. Ami a Tröszt és a vendéglátóipari dolgozók ösz- szetételét, elsősorban a Tröszt összetételét illeti, a statisztika alapján szociális szempontból nem tartom rossznak. Nem tartom rossznak! A kereskedelemben a dolgozóknak a többsége kereskedelmi alkalmazott volt. Esetleg származás tekintetében is kereskedelmi alkalmazott és ez nem rossz. Ugyanakkor igyekeztünk a vezető helyekre, a kulcspozíciókba munkásokat vinni. Példa rá akár a KÖZÉRT. A KÖZÉRT — j iroda igazgatója munkás és irányit olyan vállalatot, amilyen a Icapi\ tali3ta országokban nincsen. Még Amerikában sincs olyan nagy vállalat amely 36oo üzletet irányitana. Munkás irányítja és nagyon jól irányítja. Ugyanakkor nem szabad túlzott követelményeket állítani az apparátussal szemben. Ila megnózzük azt, amit az előter- R'f jesztés elénk tár, hogy a személyi titkárság által jóváhagyandó 55 I vezetőálláau közül csak 2-t találtak alkalmatlannak, 2 jogászt; ha | i tó T 1 I
