1961. március 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

229

A beszámoló foglalkozik a panaszügyi dolgozók régi óhajá­val: a panaszügyek elhatárolásával. Arról van szó, hogy a állampolgárok többsége panasznak nevezi a maga különféle kérelmeit, beadványait, fel­lebbezéseit, co a szervek ezeket nem az eljárási törvényben előírtak sze­rint - tehát nem kérelemként,* hanem panaszügyként—kezelik, és ezzel bonyolítják ezeknek az intézését. A javaslat arról szól, hogy a Kormány Titkárságával együtt meg kellene próbálni ennek az elhatárolását. A javaslatot megelőzően, a Legfőbb Ügyészség észrevételei alapján, kidol­goztunk egy tervet. Ez a terv most van az illetékes tárcáknál, - de reméljük, hogy a közeljövőben meg fog jelenni, mint elvi állásfoglalás. Ebben arról van szó, hogy a jövőben wm államigazgatási panasznak kizá­rólag azokat a panaszokat lehet ináuM tekinteni, amelyek államigazga­tási ügyben keletkeznek, mégpedig úgy, hogy vagy az intézkedést kifo­gásollak, vagy az intézkodcs elmulasztását kifogásolják, - és csak ak­kor lehet ezeket államigazgatási panaszoknak minősíteni, ha a jogorvos­lati lehetőségeket kimerítették. Ezekben az ügyekben a szigorú szabá­lyok szerint kell eljárni. Ezektől elhatároljuk a közérdekű bejelentéseket. Ezek­nél azért nem akarok beszélni, mivel az erre vonatkozó rendelkezések elég világosak, és általában ezen a területen nincsen baj. f í 719 Ur • ******* .TStp 4 ra 4 o / a - j

Next

/
Oldalképek
Tartalom