1961. március 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

145

Kelőn: Úgy érzőm, ho y az állandébizottaág előter- jeeztése lehetővé teszi, hogy egy érdekes vita alakuljon ki sain- házügyünk felett éo a VB. a maga h. talmi körében bizonyos dol­gokban megfelelő intézkedéseket tegyen a munka további javitáoa végett. Nem jelenti ez természetesen azt, hogy az előterjesztés­ben nem lehetnek vitatott pontok. Van benne néhány pontatlanság ós bizonyos változtatásra majd én is javaslatot teszek, ha a VB. te szééét megnyeri. Lényegében azonban mégis ®sak feltárja az előterjesztés a kérdéseket, jól csoportosítja a kérdéseket, lehet rajtuk megfelelően vitatkozni. Én ott kezdeném, ahol tferuk elvtárs abba-hugyta, figy kicsit vitatkozom Háber elv társsal. Én arra kérem a VB-ot, hogy most ia és más kérdésekben is ne titkoljuk el az éjért eredményeket, mert szerintem a VB-nak minden egyes kérdésben látnia kell az eredmé­nyeket, higzen a szóazoroa értelmében van egy propaganda-felaöata is. Feladata beszámolni a főváros lakosságának, hogy ezen vagy azon a téren milyen eredményt értünk cl. Csatlakozom egy kicsit ahhoz-amit Dezseri elvtáru mondott, hogy a közönséget nem annyira érdeklik a műhelytitkok, he őzért bármilyen nehéz körülmények között, sok-sok veszekodeo és vere­kedés után és drágán, obben a hónapban mégis csuk birtokába íbg venni a nagyközönség egy uj színházat. Nem ia olyan csúnya ez a szinház. Azt se titkolnám, hogy egy ilyen dolog is történt, mert valami újat hoztunk létre# nem a réginek az újjáépítése történt, hanmt egy szép uj modern szinház keletkezett, amely n Theátrum szentségének loaz egy uj otthona és ez a Fővárosi VB. tevékenysé­gével, nrigyon-nagyon sok munka nyomán jött létre, A sajtóban úgy is visszhangja lesz annak, hogy a Fővárosi Tanács VB-a est tárgyi­ja és az elért eredmények a főváros pozső szinházi életében és an­nak munkájában nyilvánulnak meg. Hozzá-tenném még, hogy amikor a színházakról van szó, ak­kor az eredmény nemcsak a színházakban nyilvánul meg, nemcsak ott realizálódik, hanem a szinházak egyben nevelik is az együtteseket, a színészeket,a rendezőket és ez a kérdés mái’ egy sokkal széle­sebb régetet érin*, hiszen a Rádió, a Televízió, vagy u film sok­szor aáa' nem tudnának már ggef létezni ezek nélkül az emberek nél­kül. Ezeknek az embereknek a nevelő intézménye, műhelye maga a szín­ház. Az olyan országos intézményefemint Nádié és a Televízió^vagy a filnqnem tuun nak létezni a fővárosi színházak nélkül, mondom M * 4 i- 33 - 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom